Az mRNS-vakcina rövid története

Rögös út vezetett az úgynevezett mRNS-vakcina kifejlesztéséhez, amelyben Karikó Katalin főszerepet játszott.

A koronavírus megjelenése, a világjárvány kitörése természetesen szomorú dolog, azonban ebben a világméretű krízisben egy kevéske büszkeség tölthette el a lelkünket, ugyanis a Covid-19 megfékezésének eddigi legbiztosabb megoldása, az úgynevezett mRNS-vakcina kifejlesztéséhez komoly magyar teljesítmény is társul, Karikó Katalin személyében. Mielőtt azonban rátérnénk, hogy a magyar kutató mivel járult hozzá a leghatékonyabb vakcinafajta létrejöttéhez, jó pár évtizedet kell visszaugranunk az időben, írja az nlc.hu.

Az úgynevezett mRNS-molekula, teljes nevén messenger RNS, azaz hírvivő RNS a sejtjeinkben – és minden más eukarióta sejtben – található. A szerepe az, hogy a DNS molekulából az úgynevezett riboszómákhoz szállítja a genetikai információt, ahol a DNS-szekvencia alapján létrejönnek az új fehérjék. Hétköznapi példával ezt úgy lehetne talán a legjobban szemléltetni, ha a DNS-t egy könyvtárnak tekintjük, az mRNS-t pedig egy könyvtárosnak, aki a kérésünkre megkeresi az általunk keresett kötetet és a kezünkbe nyomja.

Az mRNS-t 1961-ben fedezték fel, azonban akkor még csak a testünk működésében játszott szerepe miatt vizsgálgatták. Egészen a kilencvenes évekig kellett várni, hogy megkezdődjön az mRNS-terápiák kutatása. Itt voltaképpen arról van szó, hogy az mRNS segítségével a testünk „rávehető” bizonyos működésekre, pontosabban, bizonyos molekulák termelésére. Az mRNS-vakcina is így működik. Az úgynevezett vektorvakcinákhoz (amelyben az eredeti kórokozó fehérjeburkának tartalmát cserélik le) vagy az elölt vírust tartalmazó vakcinákhoz képest az mRNS-védőoltások rendkívül elegánsak. Ahelyett ugyanis, hogy a vírus „álruháját” vagy magát az elpusztított vírust „mutatnánk meg” a testünknek, az mRNS voltaképpen egyfajta tervrajzot kézbesít a sejtjeinknek, amely „leírja”, hogy a kórokozó – jelen esetben a koronavírus – milyen, úgynevezett tüskefehérjékkel kapcsolódik a sejtjeinkhez, amelyeket aztán önmaga sokszorosítására használ fel. Az mRNS-vakcina azonban figyelmezteti a testünket, hogy ha az adott tüskefehérjével találkozik, akkor bizony betolakodóval van dolga, ezért tegye meg a megfelelő ellenlépéseket.

A teljes cikk az nlc.hu portálon olvasható.