Az oktatóorvos nem orvos?

A törvénytervezet jelenlegi megfogalmazása ugyanis erre nem ad lehetőséget. A tanársegédek, adjunktusok, docensek és professzorok ugyanúgy gyógyítanak, mint többi kollégájuk, azonban oktatói munkakörben alkalmazzák őket. Magasabb fizetés viszont csak az orvosi munkakört betöltőknek jár – olvasható a Délmagyar – online oldalán.

Bár egységes orvosi béremelésről beszélnek augusztus elsejétől, a törvénytervezet alapján közel sem nőne meg minden érintett fizetése. Mint azt korábban a lap megírta, azon közalkalmazott vagy állami tulajdonú gazdasági társaságban alkalmazott orvosoknak, akik jelenleg bruttó 350 ezer forintnál kevesebbet keresnek, bruttó 65 ezer 823 forinttal lesz több a fizetésük. A 350 ezer forintos határ felett 10 ezer forintos sávonként ötezer forinttal csökkenő mértékű lesz a béremelés. Az illetményrendezés – ugyan kisebb mértékben, de érinti az egyéb diplomásokat és a szakdolgozókat is.

Az egészségügy azonban speciális terület: nem azonos a jogviszonya minden orvosnak. A tanársegédek, adjunktusok, docensek és professzorok ugyanis egyetemi oktatói munkakörben, ennek megfelelően pedig oktatói bértáblán vannak. Ezt azonban nem módosítaná az új törvény, hiszen „orvos" munkakörről beszél. Vagyis: azok az orvosok, akik a gyógyító munka mellett oktatnak is, a jelenlegi állás szerint egy fillér béremelésre sem számíthatnak.
Ezek az orvosok a legaktívabbak. Tapasztaltak, általában ők a gyakorlatvezetők és az ügyeletvezetők, és a legtöbb műtétet ők végzik – hangsúlyozta Pető Zoltán, aki a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének egyetemi docenseként szintén érintett az ügyben. Emellett, hogy oktatnak, ugyanannyit ügyelnek és dolgoznak az ágyak mellett, mint más orvosok, viszont például pótlékot sem kapnak. Így fordulhat elő, hogy egy tanársegéd akár kevesebbet is keres, mint egy szakorvos – tette hozzá Pető Zoltán.

Az év eleji chipsadós bérkiegészítésből ugyanígy kimaradtunk, hiszen az is a közalkalmazotti bértáblához volt kötve. Most ismét kihagynának bennünket, miközben jóval több feladatot vállalunk fel, mint mások – sérelmezte a két diplomával, két szakvizsgával és PhD-fokozattal is rendelkező szakember.

Az oktatói bértábla nem korhoz, hanem képzettséghez van kötve, vagyis nem növekszik automatikusan a bérezés. Az orvosok egyébként már a rendszer felépítéséből adódóan is hátrányos helyzetben vannak, hiszen oktatói státuszban ugyanannyit keresnek, mint más karokon azok, akik „csupán" kutatnak és tanítanak. Ők viszont emellett a gyógyító munkában is nap mint nap helytállnak.

A Szegedi Tudományegyetemen nagyságrendileg 400 embert érint ez a probléma – emelte ki Kovács Iván, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ stratégiai igazgatója, aki arról is beszélt: a klinikai központ jelezte az orvoskarnak, hogy a törvénytervezetben feltüntetett béremelés szövegszerűen nem fedi le az egyetemi oktatói munkakörben foglalkoztatottakat. Ezt az észrevételt Vécsei László dékán megküldte az államtitkárságnak. Mindennek a célja az, hogy a betegellátást végző oktatók esetében is egyértelmű legyen: a központi béremelésben ugyanúgy részesülnek, mint a nem oktatók. Az intézmény természetesen minden elvárható intézkedést megtesz – fűzte hozzá Kovács Iván.