A genetikai információ mindenképpen meglesz a tesztelő cég adatbázisában, ennek kockázatával számolni kell.
100 dollár alá esett, vagyis a fejlett világban tömegek számára is elérhetővé vált a DNS-tesztek legegyszerűbb formája, konkrétan az, amelyik a származásra utaló genetikai információkat deríti fel egy egyszerű nyálmintából. Bizonyos esetekben felforgathatja az emberek életet: családok szakadhatnak szét vagy éppen találhatnak egymásra. A genetikai információk összehasonlításából ugyanis következtetni lehet a rokonsági fokra, vagy annak hiányára, és ez sok meglepetést okozhat - írja a G7.hu.
A rokonsági kapcsolatok megléte vagy hiánya azonban csak mellékszál, a DNS-teszteknek két másik fontos eredménye van, amely nagyon érdekelheti a tesztelőket: egyrészt kiad egy százalékos értéket az egyén származásának földrajzi-népcsoporti típusára, másrészt meghatározza bizonyos betegségek genetikai kockázatát.
Ám mindkettővel borzasztóan óvatosan kellene bánni. A származási értékelést a legnépszerűbb amerikai DNS-tesztelő cég, a 23andMe honlapjáról másolta ki a lap, egy valóságban nem létező személyen mutatja be az értékelést, tehát csak minta.
Annak ellenére is óvatosan kell kezelni a hasonló eredményeket, hogy az értékelés mögött komoly tudományos módszerek vannak. A nagy kérdés persze az, hogy például egy olyan erősen kevert származási hátterű régióban, mint Kelet-Európa, hogyan fogja érinteni az embereket az, hogy bizonyos, esetleg nem várt regionális származási adatok jönnek elő, amelyek akár még bizonytalanok is lehetnek. Eleve, az emberek folyamatosan úton vannak (népvándorlás, rabszolga-kereskedelem, háborúk, migráció, stb.), ami finoman szólva is megnehezíti a gének fix térképre vitelét.
A másik nagy területe a teszteknek a betegségek genetikai kockázata, amely óriási üzlet. Ki ne szeretné tudni, hogy genetikailag hajlamos-e mondjuk a mellrákra? Az ilyen kiértékeléseket is tartalmazó szolgáltatásért általában jóval többet kérnek, mint 100 dollár (vagyis a legolcsóbb változatok ezt nem tartalmazzák). Itt azonban még nagyobb óvatosságra lenne szükség.
Könnyen borulhat minden, ha tömegesen elkezdik az emberek elvégezni a legegyszerűbb teszteket. A 23andMe például magyarországi, illetve kelet-európai ügyfeleket is kiszolgál, így nem látszik akadálya annak, hogy 28 ezer forintért nálunk is bárki megpróbálja felderíteni a származásának részleteit. Arra azonban nincs adat, hogy a térségből hányan lettek ügyfelek.
Aki ebbe belevág, annak mindenképpen számolnia kell azzal is, hogy a legnagyobb tesztelő cégek amerikaiak, és ott az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok egyelőre meglehetősen lazának tűnnek. Amint azt korábbi cikkünkben egy példán bemutattuk, egy anya meglehetősen könnyen megtalálta a lánya (anonim) spermadonor apját, a gyerek születése után 11 évvel. Erre az adott lehetőséget, hogy az apa és a lánya is egymástól függetlenül, egymás tudta nélkül elvégeztette a DNS-tesztet, és a tesztelő cég (az anya kezdeményezésére) gyakorlatilag azonnal megtalálta a két eredmény közötti hasonlóságokat. Az apa konkrét azonosítása pedig a név ismeretében a közösségi hálón keresztül már nem volt nehéz feladat az anya számára.
Az a történet jól végződött, de azt is mutatja, hogy mire kell számítania annak, aki a genetikai adatait rábízza egy tesztértékelő cégre. Aki emiatt ódzkodik a teszttől, annak a jó hír csupán az, hogy az Európai Unióban tavaly bevezetett GDPR adatvédelmi szabályok az amerikaiaknál jóval erősebb védelmet nyújtanak, például a magyarok számára is. A genetikai információ azonban mindenképpen meglesz a tesztelő cég adatbázisában, vagyis a személyes adatok tárolásának minden kockázatával ebben az esetben is számolni kell.