Az öregedés nincs korhatárhoz kötve

Egy felmérés alapján azonban Magyarországon az idősek státusza az alacsonyabbak közé tartozik. Ki az idős? Az, aki demográfiai szempontból az idős korcsoportba kerül, vagyis eléri a 65 éves kort? Esetleg a nyugdíjazás az idős kor határa? Vagy a nagyszülővé válás? Ezekre a kérdésekre aligha adható pontos válasz, és a Demográfiai Portré 2012 öregedéssel foglalkozó fejezete sem adja meg, azonban rávilágít egy érdekességre. E szerint Magyarországon a közvélemény – egy korábbi felmérés során – a nőknél 60,8 évre, a férfiaknál 63,1 évre tette az időskorba lépés átlagos életkorát – írja a teol.hu portálja.

Az önbesorolás még ennél is árnyaltabb képet mutat. A magyar népesség időskor-tudata eltér az európai átlagtól – állapítja meg egy 2008-ban végzett felmérés. Bár mindkét esetben az 50-es éveik végén járók körében kezd érzékelhetővé válni a magukat idősnek vallók aránya. De míg hazánkban 70-74 éves korra száz százalékossá válik ez az arány, addig az európai népességben az azonos korúak negyede még középkorúnak tartja magát.

Az elmúlt húsz évben jelentősen javultak az időskorúak életkilátásai, jelenleg minden hatodik honfitársunk 65 év feletti. A várható élettartam kitolódott, ez a pozitívum viszont azt is magával hozza, hogy a társadalom elöregedőben van. Ma 10 gyermekre több mint 11 idős jut. Ezzel együtt az idősek státusza Magyarországon – szintén európai összehasonlításban – az alacsonyabbak közé tartozik, 25 ország közül a harmadik. A volt szocialista országokra jellemző ez, ahogy az is, hogy az idősek státuszát alacsonyabbnak tartják, mint a fiatalokét.

A Demográfiai Portré 2012 ugyanakkor kiemeli: relatív hátrányuk mégis a legkisebb a kontinensen, vagyis a középkorúakkal való összehasonlításban a legcsekélyebb az elmaradásuk. Ennek az a – mondhatni szomorú – oka, hogy hazánkban minden életkori csoport helyzetét viszonylag alacsonynak ítélték meg az európai felmérés során. A kutatásban egyszerre mérték az objektív körülményeket, például anyagi helyzetet és társadalmi megítélést.

A KSH adatai alapján megállapítható, hogy nagy különbség van nyugdíjas és nyugdíjas között a havi ellátás összegét, ennek folyományaként pedig az életminőséget tekintve. A legtöbben 70 és 90 ezer forint közötti összeget kapnak kézhez, amelyből egyedül megélni nagyon nehéz. A statisztikai adatok alapján a második legnépesebb tábor azoké, akik havonta 50 és 70 ezer forint közötti összeget vehetnek kézhez, a harmadik legnépesebb csoport tagjai 90 és 120 ezer forint közötti nyugdíjat kapnak.

Sajnos még mindig több mint kétszázan vannak Tolna megyében azok, akiknek a nyugdíja 30 ezer forint alatti összeg, ugyanakkor közel ezerötszázan havonta több mint 200 ezer forintos nyugdíjból gazdálkodhatnak – jegyzi meg a portál.