Az orgazmus first lady-je is csalt a szexben

A frigiditás megváltójának is nevezik Virginia E. Johnsont, mégsem volt mindenben hiteles a 88 évesen, csütörtökön elhunyt szexuálforradalmár, aki exférjével, William Mastersszel évtizedeken át kutatta az orgazmus és a szex mibenlétét - írja a hvg.hu.

Fennáll a gyanú, hogy Virginia E. Johnson, mint a – kutatások szerint – legtöbb nő, mímelte a jó szexet. A július 25-én elhunyt szexterapeutának nem volt orvosi végzettsége, de harmadik férjével a hatvanas években az amerikaiak hálószobájának meghatározó szereplői lettek. William Masters, a washingtoni St. Louis egyetem professzora asszisztensnek kérte fel még 1957-ben Johnsont, aki előtte country énekesként és újságíróként próbált szerencsét, majd a szociológia felé vette az irányt, de abbahagyta tanulmányait.

Már kétgyermekes, kétszeresen elvált nő volt, amikor Masters szexológiai kutatásaihoz keresett segítőt. Johnson elég érettnek és nyitottnak bizonyult ahhoz, hogy a vizsgálatokhoz felkért önkéntesekkel jól tudjon bánni. Olyannyira bevált a nő, hogy nemcsak a kutatásokban kapott mind nagyobb szerepet, hanem a zárkózott csodabogár tökéletes társra is talált benne. A nő felkérésére sorra érkeztek a szexre hajlandó nők és férfiak a campusra, párosban és egyedül, hogy kielégítsék Masters tudásszomját. Johnson pedig – aki asszisztensből hamar a kutatások vezetőjévé vált – emberibbé varázsolta a laboratóriumi körülményeket: a kamerával felszerelt, flexiüvegből készült férfi nemiszervet például forró törölközővel melegítette fel, hogy kellemesebb legyen a tesztalanynak a behatolás.

Masters ugyanis mindent tudni, és közölni akart orvosilag a szexuális stimulációról, a szexuális reakcióról és az orgazmus hatásmechanizmusairól. 694 önkéntest vizsgált Johnsonnal elektrofiziológiai mérőeszközökkel szex előtt, közben és után, majd az eredményeket egy 1966-os száraz, tudományos szakirodalmi könyvben hozta nyilvánosságra. A pettinget például „izgató közeledési alkalom" kifejezéssel illették, és nem számítottak arra, hogy a Human sexual respons (magyarul Az emberi szexuális reakciók) bestseller lesz: 300 ezer amerikai vásárolta meg sebtében a szakkönyvet, hogy okuljon.

Tőlük ered az orvosi engedély a szexre terhesség alatt, megállapították ugyanis, hogy a magzatra nincs káros hatással az aktus. A férfiak a forradalmi mű óta tudják azt is biztosan, hogy a nők hajlamosak megjátszani az orgazmust, nehogy megbántsák partnerüket. A megfelelési kényszer Johnsont sem kerülte el, a munkakapcsolat folyamán ugyanis folyamatosan közösülnie kellett az akkor még másik nővel házasságban élő (de külön ágyban háló) Mastersszel, mert az saját bőrén is tapasztalni akarta, miként kerülhető el a korai ejakuláció, és hogyan lehet a leghatásosabban kieszközölni a nőknél az orgazmust. Johnson pár évvel ezelőtt úgy magyarázta, hogy a szex minden formájában a munkaköréhez tartozott, sőt megemlékezéseiből az derül ki, az ellentételezés miatt nem is merült fel benne, hogy ez szexuális zaklatás lett volna: „Egy 200 ezer dolláros éves fizetést nem hagy az ember csak úgy ott" – egy amerikai újságíró Masters halála után kezdett el kutakodni az orvos memoárjaiban, és hosszú hallgatás után Johnsont is szóra bírta, aki három évvel ezelőtt kitálalt arról, ő hogy élte meg a közös sikersztorit..

A teljes cikket a hvg.hu oldalon