• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Az őrültek kastélyában kezdett a híres orvos

Lapszemle 2018.12.19 Forrás: 24,hu
Az őrültek kastélyában kezdett a híres orvos

Alzheimer szüleitől azt tanulta, hogy az erőseknek mindig segíteniük kell a gyöngéken, s egész életét ez az elv határozta meg.

Alois Alzheimer szülei tanítása szerint élt és dolgozott egész életén keresztül, főleg az agykéreg kóros elváltozása érdekelte. Ma 103 éve, 1915. december 19-én hunyt el - írja a Múltkor.hu cikke nyomán a 24.hu.

Alzheimert gyermekkorától vonzotta a tudomány, orvosi diplomájának megszerzése után, 1888-ban 24 esztendősen lett a frankfurti elmegyógyintézet orvosa. Szüleitől azt tanulta, hogy az erőseknek mindig segíteniük kell a gyöngéken, s egész életét ez az elv határozta meg. Az intézményben akkoriban forradalmian újnak számító módszerekkel kísérleteztek: bezárták ugyan a pácienseket, de segíteni próbáltak rajtuk, az iszákosokat munkaterápiára fogták, a mániákusokat fürdővel kúrálták, a betegek állandó orvosi felügyelet alatt álltak.

A fiatal orvos napi munkája mellett az idegrendszer patológiáját, főként az agykéreg kóros elváltozásainak anatómiáját tanulmányozza az elhunyt betegeken. Az elmegyógyintézetbe – amit sokan csak az őrültek kastélyaként emlegettek – 1901-ben vettek fel egy Auguste D-nek nevezett 51 éves asszonyt, akinek esetleírása nyomán megszületett az „Alzheimer-kór” kifejezés. A nő rövidtávú memóriapanaszokkal küzdött, Alzheimer 1906-os haláláig tanúja volt tünetei súlyosbodásának, magasabb szintű mentális funkciói leépülésének, miközben járása, reflexe, szívműködése és anyagcseréje is normálisnak mutatkoztak. Amikor felboncolta az agyát lágyulást, meszesedést várt, de ezeknek nyomát sem találta. Megfigyelt viszont három rendellenességet:

az agykéreg jóval vékonyabb volt a normálisnál;

az idegsejtekben különös anyagcseretermék rakódott le;

az idegsejtek nyúlványai, a neurofibrillák túlélték a sejtek pusztulását.

Megfigyeléseit még 1906-ban ismertette egy ideggyógyász-kongresszuson, ám akkor még senki nem sejtette, hogy egy új népbetegséggel találkoztak. Csak később, az esetek szaporodásával nevezték el a tünetegyüttest Alzheimer-kórnak.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink