• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az orvos is cserélte a pelenkát, húzta az ágyneműt

Lapszemle 2021.07.14 Forrás: magyarnarancs.hu
Az orvos is cserélte a pelenkát, húzta az ágyneműt

Az ápolókkal más lett a kapcsolatuk, szolidárisabbak lettek egymással és szorosabb is a kapocs, mint eddig - állítja egy orvos.

Voltak-e a koronavírus-járványnak pozitív tapasztalatai az egészségügyi dolgozók körében? Orvosok, ápolók, mentősok meséltek a magyarnarancs.hu portálnak arról, hogy "mindenkinek megmutatkozott az emberi oldala".

„Ami biztos, hogy az ápolókkal más lett a kapcsolatunk, szolidárisabbak lettünk egymással és szorosabb is a kapocs, mint eddig, hiszen közösen vészeltünk át egy nagyon nehéz időszakot” – meséli egy budapesti kórház orvosa, aki úgy dolgozott Covid-osztályon, hogy a szakterületének nincs köze a járványhoz, és a járvány okozta betegséghez, szövődményekhez. „Sok olyan esetet láttam, amit korábban nem, sok olyan beteget kellett kezelnem, akit korábban nem”. Azt mondja, szakmailag éppen ezért nehéz volt a munka, de nagyon sokat tanult, és már nem ijed meg, ha egy beteg fulladni kezd az osztályon, sokkal magabiztosabban látja el, mint másfél éve, a járvány előtt. „Ráláttam más szakterületekre is, nagyobb lett a tudásom. Nem lett belőlem intenzív terápiás orvos, de ha van egy fulladásos eset, vagy egy vérzés, akkor nem rohanok és hívom azonnal az intenzíves orvost, vagy nővért, hanem nyugodtan ellátom a beteget. Ez ügyeletben nagyon hasznos tudás tud lenni” – meséli.

Egy mentőssel beszélgetve szintén sok pozitívumról hallottunk: bár folyamatosan új eljárásrendekkel bombázta őket a vezetőség, a mentőegységek gyorsan és jól tudtak alkalmazkodni, ahogy a kórházakkal is jó tapasztalatai voltak: gyorsan született döntés arról, hogy egy beteget hová vigyenek, ha egy osztály betelt, hol helyezzék el, hogy megfelelő ellátást kapjon. „Ami még pozitív hozadéka volt a járványnak, hogy csökkentek a felesleges hívások, az emberek kétszer is meggondolták, hogy mentőt hívjanak-e, hogy biztosan bemenjenek-e a kórházba” – meséli forrásunk.

Azt is hozzátette, hogy az évek óta használt intelligens fedélzeti terminál (IFT), amely az adatok elektronikus kezelését és az útvonaltervezést segíti, a járvány alatt is nagy segítségükre volt, mert a rendszeren keresztül folyamatosam monitorozták a munkájukat és mérték például azt is, hogy mennyi időt tölt egy mentőautó egy kórházban. Ha a kelleténél többet, akkor meg kellett indokolni miért, és ha az ok a kórház túlterheltsége, zsúfoltsága volt, akkor a mentésirányítás a következő beteget máshová küldte, hogy tehermentesítse a kórházat, és a mentőegységnek, illetve a szállított betegnek se kelljen nagyon sokat várakoznia.