El kell kezdeni a hálapénz megszüntetését célzó lépéseket lakossági kampánnyal, béremeléssel.
Változtak az új kormányban az egészségügy vezetéséért felelős személyek, ezért is tartotta aktuálisnak az orvosi kamara, hogy megfogalmazza, mit várnak az új szakmai irányítóktól. A hatpontos állásfoglalást a területi szervezetek tanácsa határozatban fogadta el a hétvégén, s meg is küldték az ágazat vezetőinek, mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mai sajtótájékoztatóján. Lapunk kérdésére kiderült, hogy az emberi erőforrás miniszterrel már MOK-elnöki minőségében találkozott, míg Nagy Anikó államtitkárral – akit nem ismer személyesen – még nem, de várja a meghívást. Később arról is beszélt, hogy reményei szerint könnyebb lesz az új ágazatvezetéssel közös nyelvet beszélni az egészségügyben szerzett tapasztalatok miatt, bár kérdés, hogy miként lehet majd ezt gazdasági érdekérvényesítésre lefordítani.
A hatpontos állásfoglalás egyik leghangsúlyosabb eleme a hálapénz kivezetése. A paraszolvencia ugyanis torzítja az ellátórendszert, rontja a rezidensek oktatási színvonalát, kedvét szegi a fiatal orvosoknak, mert nem kapnak képzettségüknek megfelelő feladatokat. A MOK elnöke úgy vélte, már a ciklus első felében érdemi lépéseket kell tenni megfelelő orvosi és szakdolgozói béremeléssel, valamint lakossági felvilágosító kampány indításával. A hálapénz megszüntetésével együtt a szankcionálást is fontosnak tartja a MOK. Hogy mekkora bér lenne elfogadható a hálapénz kivezetéséhez, arra a MOK életpálya tervét ajánlotta tanulmányozni azzal, hogy az ott megfogalmazott elvárások és a mostani bérek között már lehet kompromisszumos megoldást találni.
Régebbi, már a kamara Deklarációjában rögzített elvárás is bekerült a hat pontba: rögzítsék Alaptörvényben a közösségi egészségügyi ráfordításokat: a minimális szint 6,5 százalék. Ez jelenleg mintegy 600 milliárd forint többletforrást eredményezne az ágazatnak, s a kamara szerint durván felét bérre, másik felét pedig az egészségügyi intézményekre, a konszolidációra kellene fordítani. Szintén szeretnék, ha az Alaptörvénybe bekerülne a kornak megfelelő szakmai színvonalú és hatékony egészségügyi ellátáshoz való jog. Az adósságok rendezgetése helyett tényleges konszolidációt sürget a kamara, vagyis az ellátás valós költségeinek megfizetését az ellátók számára. Ezúttal sem feledkeztek meg a gazdasági-műszaki dolgozók késlekedő bérrendezésének sürgetéséről.
Több mint tíz éve mindig lepattan az érintettekről az egészségtan oktatás bevezetése, amit ezúttal haladéktalanul sürget a kamara: kötelező, Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű oktatást képzelnek el kifejezetten erre a célra képzett tanárokkal. Éger István úgy vélte, most kegyelmi állapot van, hiszen a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező miniszter és oktatási államtitkár személye esélyt ad a régi igény megvalósítására. Mindezzel nem csak a lakosság egészségtudatossága javulna, de milliárdokra tehetően anyagiakban is mérhető lenne, tette hozzá a MOK elnöke.
Tisztázni és rendezni kell az állami és magán egészségügyi ellátás kapcsolatát, egészen odáig, hogy magánellátásban keletkező szövődményekért ne az állami ellátóknak kelljen felelősséget vállalniuk, illetve minden ellátást biztosítani kell a közfinanszírozásban.
Korszerű szakmai protokollokra, jól definiált hatásköri listákra van szükség (alapellátás), s ehhez jogosítványokkal, felelősséggel felvértezett szakmai kollégiumokra, amely ma csak egy konglomerátum, nem tud megfelelni a feladatainak.
A hat ponton túl szó esett a háziorvosi törzskartonról, amelynek tervezett nyári bevezetése komoly ütközéseket okozhat, hiszen az egész nincs kellően átgondolva Éger István szerint, aki azt is kifejtette: a TASZ adatkérése a kórházi fertőzésekről nem a lényegről szól, s egyelőre nincs rendszerszerű válasz erre a kérdésre.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!