A szakember úgy látja, a jelen állapotában merevnek és korlátozónak tűnő szétválasztás a struktúra rossz működését konzerválja.
Nem lesz könnyű a magán- és a közellátás szétszálazása, Leitner György, a magánellátókat tömörítő Primus Egyesület elnöke szerint mindkettőt megbéníthatja az új egészségügyi törvény, ráadásul félő, hogy másokhoz képest könnyebben adnak majd engedélyt magánpraxisra a stabil pacientúrával rendelkező, nagy nevű főorvosoknak. Sok múlik a még kidolgozandó részletszabályokon - írta a 24.hu.
Leitner szerint az egészségügyi dolgozók jogviszonyának átalakításával az egész rendszerre ható törvényből a béremelés és a hálapénz szigorúbb kriminalizálása örömteli, az előrelépésnek azonban nagy ára van. Például a röghöz kötés, ami a magán- és a közellátást is hátrányos helyzetbe hozhatja szerinte. Mint mondta, téves az a megközelítés, hogy csak a magán- vagy az állami ellátás dől össze, mindkettőt negatív hatások érik majd.
A műtétes szakmákat különösen érzékenyen érintheti a törvény, több szakember, sőt az orvoskamara is azt prognosztizálja, hogy néhány akár el is tűnhet a magánszolgáltatók kínálatából. Leitner György szerint is problematikus lehet ez, bár mostanra annyira megerősödött a magánszektor ezen oldala (elsősorban a nőgyógyászat, az ortopédia és az egynapos sebészet), hogy pont ezért nem lehet nekirontani a rendszernek, és egy-két hónap alatt teljesen új helyzetet teremteni, mert ehhez egyik oldalon sincs meg az infrastruktúra.
A járóbeteg-ellátás – elsősorban bizonyos szakorvosi vizsgálatok, a labor- és képalkotói diagnosztika – 50 százaléka a magánellátásban történik, már csak ezért sem lenne sok értelme a két rendszer teljes különválasztásának. Gyakori az is, hogy közfinanszírozott műtétek, illetve szakorvosi konzultációk kiegészítő vizsgálatait is a magánszféra vállalja magára, tehermentesítve az állami ellátást. További részletek a cikkben