Az új törzskarton készen áll a bevezetésre

További harminc új praxisközösség alakulhat az eddigieken túl európai uniós támogatásból – mondta a Magyar Hírlapnak  Papp Magor, a svájci Alapellátás-fejlesztési Modellprogram vezetője, annak apropóján, hogy jövő szerdán zárul a 2012-ben indult kezdeményezés. Közölte, sok olyan eredményt értek el, amelyet érdemes folytatni és kiterjeszteni. Hozzátette, a törzskartonrendszer megújításával kapcsolatos egyeztetések is lezárultak a szakmai szervezetekkel, így az készen áll a bevezetésre. A szakmai tartalom kidolgozásához – folytatta Papp – harminckétezer felnőtt és gyermek egészségiállapot-felmérésének eredményét használták fel.

Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram négy megyében, tizenhat településen zajlott, lényege pedig az volt, hogy úgynevezett praxisközösségek álltak össze, és segítették a háziorvosi szolgálatot a hátrányos helyzetű térségekben. A háziorvosok munkáját így többek között szakpszichológus, gyógytornász és dietetikus is kiegészítette. Papp Magor jelezte, nagy eredmény, hogy a program végére tíz százalékkal csökkent az alapellátásból a szakellátásba utaltak száma, az érintett településeken pedig nyolcvanszázalékos lett a lakosság átszűrtsége. Hozzátette, az ősszel folytatódhat a már kiterjesztett munka, amelynek előnyeit a programban részt vevő lakosok megszokták és használják is.

Pénz híján veszendőbe mehet egy sikeres magyar modell - mi lesz a betegekkel? – teszi fel a kérdést a napi.hu.

Meggyőző eredményeket sorakoztat fel és követhető utat mutat az egészségügyi alapellátás átalakításához a két hét múlva záruló, a Svájci Alap finanszírozásában megvalósult alapellátás-fejlesztési modellprogram. Újabb források bevonása nélkül azonban az elért eredmények könnyen semmivé válhatnak, a jó gyakorlatok veszendőbe mehetnek. A már működő praxisközösségek fenntartásához és a modell országos kiterjesztéséhez éves szinten 30-35 milliárd forint kellene.

A program 4-5 éve alatt elérték, hogy az orvost talán soha sem, vagy hosszú évek óta nem látott emberek is részt vettek az egészségfelmérésen, szűrésekre jártak, egészségügyi ismeretekre, egészségtudatosságra tettek szert, elkezdtek odafigyelni az egészségükre. A közvetlen kapcsolat hatására bízni kezdtek az egészségügyi dolgozókban, igénybe vették és exponenciálisan növekedő mértékben igényelni is kezdték az egészségügyi szolgáltatásokat - sorolta az eredményeket Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a program egészségpolitikai csoportjának vezetője a projekt vége közeledtével tartott háttér-beszélgetésen. A modell elképesztően sikeressé vált, robusztus eredményeket hozott, ezeket meg kell tartani, s folytatni a már meglévő praxisközösségek működését, a jó gyakorlatokat pedig országszerte kiterjeszteni - összegezte a tapasztalatokat Sinkó Eszter.

Mi lesz veled, svájci projekt? címmel a MedialOnline is foglalkozik a témával.  Az Egészségesebb Egészségügyért Program a módszertani kérdések kidolgozására fókuszált, amelyeket a gyakorlatban is teszteltek. Ez a „főpróba" is igazolta, hogy ha a táplálkozással, mozgással, lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadást az alapellátásba illesztik, az pozitív hatással lesz a lakosság egészségi állapotára. Különös figyelmet fordítottak arra, hogy a lakosság tisztában legyen azzal, hogy saját életmódja alapvetően befolyásolja egészségi állapotát.

Az elmúlt évtizedekben számos, köztük sikeres egészségügyi pilot végezte a minisztériumi asztalok fiókjaiban anélkül, hogy eredményei beépültek volna az ellátórendszerbe. A svájci projekt résztvevői most mégis abban bíznak, hogy a program igazolt eredményei kellően meggyőzőek lesznek a döntéshozók számára ahhoz, hogy folytathassák a munkát, és ha klienseik azt kérdezik tőlük, „mikor mehetünk még?", nem kell azt válaszolniuk, hogy soha.