A mai rendszerből nem zárható ki a részrehajlás, mivel a munkahelyi orvost az adott vállalkozás kéri fel és fizeti.
A jövőben az állam finanszírozná és felügyelné a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat, vagyis az üzemorvosokat – tudta meg a Magyar Idők. A kiadásokat a munkáltatók fedeznék egy, a társadalombiztosításon belül erre a célra létrehozott kasszán keresztül. Ez azért lenne fontos, mert a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő rendszer alapja a munkahelyek, az egészségre káros munkakörülmények felmérése.
A fokozott egészségkárosodásnak kitett munkakörökben dolgozók védelme érdekében a társadalombiztosításon belül új, az érintettekre vonatkozó egészségbiztosítási ág kidolgozása is szerepel a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomag tervei között – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Az új rendszer lényege, hogy a dolgozó egészségét tartósan megkímélje a munkáltató, miközben elkerülhetetlen, hogy bizonyos munkahelyeken az alkalmazottak ki vannak téve káros hatásoknak. Palkovics Imre rámutatott: alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerbe egy olyan biztosítási formát rendeljen a kormány, amely állami garanciavállalással működtetné a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az üzemorvost a ma többségében a munkaadó által megbízott magáncégek helyett az állam finanszírozná egy, a társadalombiztosításon belül elkülönített kasszából. A fedezetet továbbra is a munkaadók állnák, de a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem állnának közvetlen jogviszonyban a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokkal.
A Munkástanácsok vezetője rámutatott: a mai rendszerből nem zárható ki a részrehajlás, mivel a munkahelyi orvost az adott vállalkozás kéri fel és fizeti, nincs garancia arra, hogy a munkavállaló valóban megkapja a szükséges védelmet. Pedig az üzemorvosok szerepe alapvető fontosságú az új, munkahelyfelmérést előtérbe helyező rendszerben, mivel ők határoznák meg, hogy az adott munkavállaló milyen egészségi állapotban van, és szükséges-e a körülményeit javító intézkedéseket hozni. Az ő feladatuk jelezni a hatóságoknak, ha az adott munkahelyen található egészségkárosító körülmény.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Idők kérdésére arról beszélt: cél, hogy minél kevesebb munkavállaló dolgozzon károsító körülmények között; megfelelően felmérjék, milyen munkahelyeken vannak ennek kitéve a dolgozók, valamint megfelelő ellentételezést nyújtsanak a munkaadók.