Az új vírus alig fertőzőbb, mint egy átlagos influenza

Miközben a fél világ a kínai tüdőgyulladásjárvány miatt pánikol, az új koronavírusról egyelőre meglehetősen keveset lehet tudni. Sem a járvány kiindulópontját, sem az eredeti vírusgazdát nem sikerült azonosítani, az emberek közt is terjedő vírusnak ráadásul nincs semmilyen ellenszere. De vajon tényleg olyan sokan betegedtek és haltak meg a kórokozó felbukkanása óta eltelt két hónapban? A Qubit kérdéseire Jankovics István virológus-mikrobiológus, korábban a WHO nemzeti influenza laboratóriumának vezető főorvosa válaszolt.

Mi alapján tekinthető a vírus gyorsan terjedőnek?

A vírusok terjedési képességét az úgynevezett reprodukciós indexük alapján határozzuk meg. Az esetek halmozódása és szóródása alapján kiszámolták a koronavírus reprodukciós indexét is, 2,6-ra jött ki, vagyis egy fertőzött átlagosan 2,6 fogékony embernek adja tovább a kórt. Könnyebb elképzelni, hogy ez mit jelent, ha tudjuk, hogy az influenzavírus reprodukciós indexe 1,8-1,9 körül van, a nagyon fertőző kanyaróé viszont 20. Ennek a koronavírus a közelében sem jár.

A vírus terjedési képessége indokolttá teszi a Kínából indult járvánnyal szembeni pánikot?

Amikor a hivatalosan bejelentett megbetegedések száma 10 ezernél, a halálos esetek száma pedig 300 környékén járt, a mérvadó Lancet brit orvosi folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelyben bioinformatikusok azt próbálták kiszámolni, mennyi lehetett a fertőzöttek száma valójában. Tudni lehet ugyanis, hogy nem mindenki lesz beteg, akit megfertőz a koronavírus. A bioinformatikusok amellett, hogy kiszámolták a vírus már említett 2,6-es reprodukciós indexét, valamint az átlagosan 5 napos lappangási időt, azt is feltételezték, hogy amikor 10 ezernél járt a hivatalosan nyilvántartott fertőzések száma, valójában nagyjából 75 ezer ember szervezetébe jutott be a koronavírus. Csak épp 65 ezer ember, vagyis a fertőzöttek nagyjából 85 százaléka tünetmentes maradt, vagy enyhe tünetek miatt nem jelentkezett orvosánál.

Pillanatnyilag (az interjú készítésének időpontjában) körülbelül 25 ezer bejelentett fertőzésről tudnak a szakemberek, a halálesetek száma pedig nagyjából 500. A halálesetek túlnyomó többsége azok közül a fertőzöttek közül kerül ki, akik vagy idősek, vagy valamilyen krónikus alapbetegségben szenvednek. Így aztán önmagában az elhalálozások száma nem jelent sokat, tudni kellene ugyanis, hogy mennyi lenne az alap halálozási arány az érintett területeken. Az ehhez képest mérhető többlethalálozási arányt kellene tudni ahhoz, hogy kiderüljön, növeli-e a vírusfertőzés a halálesetek számát. Így azonban nem lehet eldönteni, hogy hányan haltak volna meg az alapbetegségük következtében, mint ahogy azt sem, hogy hány olyan fertőzött halt meg, akinek a szervezete már egyébként is nagyon le volt gyengülve, és a vírus már csak áttolta egy olyan határon, ahonnan már nem tudott felépülni. 

Mi vezet ilyenkor a betegek halálához?

A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés. 

A tüdőgyulladást okozó vírusok mind így működnek, hasonlóképpen támadja a tüdőt az influenzavírus is. A koronavírus veszélyessége abban rejlik, hogy mivel genetikailag teljesen új, ezért – ellentétben a régóta az emberek közt cirkuláló vírusokkal – az összes ember, de legalábbis az emberek túlnyomó többsége fogékony lehet rá. Ha egy vírussal még nem találkozott az emberiség, az korlátlanul képes szaporodni, így súlyosabb tüneteket okozhat, mint a szokványos vírusok. Az is lehetséges egyébként, hogy a 2019-nCoV sem teljesen új, csak eddig nem került az epidemiológusok látóterébe. Ez magyarázná például, hogy a fertőzöttek nagy része miért marad tünetmentes. Továbbiak a cikkben