Tíz napon belül kiderül, sikerül-e megfékezni a koronavírust

Az emberiség sokat tesz azért, hogy mind gyakoribbak legyenek az olyan járványok, mint a mostani – mondta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a Népszavának adott interjúban.

A kutató számára volt valami váratlan ebben a járványban?

Semmi. Minden kutató, aki ezzel foglalkozik, számít újabb és újabb pandémiákra. Ezekből egyre gyakrabban és egyre több lesz. Most nemcsak a koronavírusokra gondolok, hanem valamennyi úgynevezett felbukkanó fertőző betegségre. Ilyen állatról emberre átkerülő vírus például az Afrikában jelenleg is járványt okozó Ebola is.

Pedig mintha egyszer már legyőztük volna a nagy pandémiákat.

Attól függ melyikről beszélünk. A felbukkanó fertőző betegségek kórokozói – és a koronavírus is ilyen –, ott vannak valahol az állatvilágban, az erdőkben, a barlangokban. És ahogy az egyre több ember egyre nagyobb teret foglal el a bolygón, a kórokozók gazdaváltásai is egyre sűrűbbek lesznek. Például az afrikai ebola járványok is egyre gyakoribbak. Koronavírus-járványból is a mostani a harmadik, amit az emberiség elszenved. A témában kutatók számára az sem meglepő, hogy Ázsiából indult. Afrika mellett ez az a gócpont, ahol a legintenzívebb az emberi térnyerés, a városok növekedése, a környezet pusztítása. Ezek a klímaváltozással együtt olyan egymásra ható tényezők, amik kedvező körülményeket teremtenek az új vírusok okozta járványok kitörésének.

Mi lesz a következő állat, amiről esetleg átkerülhet emberre egy vírus?

Ezt nehéz megmondani, de van több fókuszban lévő csoport. Most a denevér van épp terítéken, de beszélhetnénk rágcsálókról, szúnyogokról is, bármi lehet.

Ez a folyamat fordítva is működik? Az ember is "átragaszthat" valamit az állatokra?

Ritka, de van rá példa, bár vírusról nem is tudok, csak baktériumokról. A gond az, hogy amikor az ember ad át kórokozót az állatvilágnak, azt nem ismerjük föl, mert, ha megtörténik az átugrás, az állatcsoportok betegségeit ilyen szempontból nem nagyon követjük. Nem jönnek panaszkodni a rendelőbe, hogy fertőzöttek lettek...

Most van az influenza-járvány, mi van ha valakinek a szervezetében találkozik a két vírus, válhat-e a találkozástól pusztítóbbá az influenza?

Ez kizárt, nulla az esélye. Ez körülbelül olyan, minthogy a macska meg a kutya sem tudna kereszteződni. Egész más genetikai folyamatok mozgatják az influenzavírusokat, mint a koronavírust, más a felépítésük a genom szerkezetük. De kicsi annak az esélye, hogy olyan mutáció alakuljon ki a mostani koronavírusban, ami mondjuk kétszer ilyen agresszívebbé teszi. De nem is ez a legrosszabb eshetőség, az is baj, ha kevésbé komoly fertőzést okoz bizonyos emberekben, így észrevétlenül terjed és érhet el nagyobb tömegeket.

A teljes interjú itt olvasható