Az uraság cselédje

Tudniillik, hogy az alapítvány kék lámpás Mercedes betegszállító kocsijával fuvaroztatja magát a villájától az irodájáig, és máshová. Meg attól, hogy – finoman szólva – nincsen koherencia az ügyben tett különböző nyilatkozatai között. Meg persze elővették, hogy a segítségre szorulók állítólag csak morzsákat kapnak a befolyó milliárdokból. Hogy utóbbiból mi igaz, nem tudjuk, de az biztos, nem az első ilyen ügy ez az alapítvány történetében – írja a Népszava – online, Vélemény rovatában Veress Jenő.

Ha gyanakvó lennék, azt mondanám, hogy a botrány kirobban(t)ása talán nem független attól, hogy a napokban módosították, szigorították az 1 százalékos törvényt, nem mellesleg sok szempontból helyesen. (Rögtön meg is szólalt az ügyben a minisztérium, éppoly elitelőleg, mint a Fidelitas.) Másrészt viszont erős gyanakvásra és aggodalomra ad okot, hogy ezúttal a civil-, az egyesületi- és az alapítványi kört próbálja „megvédeni" a kormány. De visszatérve Balogh alapítványi elnök urizálásához a rákbeteg gyermekeknek szánt pénzből. Elmondhatom, nem lep meg. Ő épp ugyanazt csinálja, mint ma sok százan, ezren, akiknek a keze ügyében a más pénze, jószága van. Nem jobb és nem rosszabb a kék lámpás, szabálysértő, privát mentő a kék lámpás állami limuzinnál.

Az Index által készített videó tartalma önmagában is vádirat egy személyiség ellen. Van azonban a felvételen egy félpercnyi vagy még rövidebb részlet, ami jobban felkavart, mint az elnök félórás hanta-interjúja. Megáll a Gyermekmentő feliratú kocsi a budaligeti kacsaláb tövében. Kiszáll a mentőruhás sofőr. Az utcán belenéz a kukába, látja, hogy kiürítették, behúzza az udvarra. Láthatóan ez a kötelessége, ahogyan az is, hogy amikor az elnök kijön, ő viszi Balogh két táskáját is. Az uraság mögött lépdelve. A cselédje ő, ne szépítsük.

Nos, ez a néhány másodperc az, amikor az ember végleg elundorodik – fejezi be írását a szerző.