Baktériumokból festették meg Munch Sikolyát

 Kevesen gondolunk arra a hűtő aljában kutakodva, hogy a penész tulajdonképpen szép, és valószínűleg még kevesebbünknek jut eszébe, hogy baktériumokban gyönyörködjön. Pedig lehet, és nem is csak mostanában: már magának a penicillin felfedezőjének, Alexander Flemingnek is szemet szúrt, hogy milyen szép színesek tudnak lenni ezek a gombatenyészetek. A skót orvos lelkes festő is volt, főként akvarelleket festett, de miután elegendő időt töltött a különböző színű baktériumok között, olykor festékként is használta őket – a beszámolók szerint balerinákat, katonákat és tájképeket is festett velük, de ezek persze nem maradtak fenn, a baktériumok és gombák ugyanis idővel elpusztulnak, írja a Qubit.

Hiába nem időtálló, a mikrobafestészet Fleming óta tényező: az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (AMS) 2015 óta évente versenyt is hirdet az olyan festmények között, ahol a vászon helyett Petri-csészét, festék helyett élő mikroorganizmusokat használnak a művészek. Most először két magyar versenyző alkotásai is indulnak a megmérettetésen: Pöstényi Zita és Mezei Zsófia baktériumokból és gombákból hozott létre műalkotásokat, amelyekre az AMS versenyén szavazni is lehet.

Már a hétköznapi munka során is „rajzolni” kell a baktériumokkal, mielőtt kitenyésztenék őket a Petri-csészékben elegyengetett táptalajon. Ez amellett, hogy egyfajta alapot ad a képnek, nem mellesleg életmentő információval is szolgálhat: az adott baktérium a számára megfelelő körülmények között növekedve gyorsabban azonosítható, így hamarabb juthatnak hozzá a beteg vagy az orvos által kért információhoz, ezzel pedig a beteg korábban juthat a megfelelő gyógyszerhez is.