Balogh Zoltán: Ez lehetetlen küldetés volt

Ne terjedjen ki az új jogviszonyról szóló törvény hatálya a szakdolgozókra – ezt szerette volna elérni mintegy százezres tagságával a háta mögött a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az elmúlt két hónapban. A szervezet elnöke, Balogh Zoltán a medicalonline.hu-nak azt mondta, messze ható következményei lesznek annak, hogy nem sikerült.

– Csalódott?

– Igen. De ma már belátom, hogy lehetetlen küldetést vállaltunk.

– Miért?

– Mert a döntéshozók egyáltalán nem voltak hajlandóak kommunikálni a kamarával. Október 4-én délben kaptuk kézhez az Egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény tervezetét, és mindössze négy órát kaptunk a munkaanyag áttekintésére. Onnantól számítva másfél hónap telt el, mire szóba álltak velünk. A november 18-ai volt az első és egyben utolsó egyeztetés, amelyre – a társkamarákkal és az ágazati szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel együtt – berendeltek bennünket az Emberi Erőforrások Minisztériumába, ahol az egészségügyért felelős és a közigazgatási államtitkár hallgatta meg az észrevételeinket. Akkor újabb fordulót ígértek, ám erre nem került sor. A törvény szövegén nem módosítottak, ellenben november 29-én, szombaton késő este a Magyar Közlönyben megjelentek a törvényhez kapcsolódó rendeletek, amelyek szinte semmit nem változtattak a kritikus pontokon, és a törvény hatálya kiterjed a szakdolgozókra is.

– Számos levelet írtak a közjogi méltóságoknak, az egészségügyért felelős erőforrás miniszternek, a belügyi tárca vezetőjének, lehetőséget kérve, hogy előterjesszék az észrevételeiket. Ezek mind válasz nélkül maradtak?

– Érdemi reakció nem érkezett. Elég nehéz egyeztetéseket folytatni úgy, hogy egyoldalúan levelezünk.

– Miért érzik úgy, hogy a szakdolgozók az egészségügyi szolgálati jogviszony legnagyobb vesztesei?

– A korábbi jogviszonyban meghatározott előnyöket az egészségügyi dolgozók kiemeltem az egészségügyi közfeladatokat ellátók elismeréseként kapták. A kollégáink több évtizedes szerzett jogoktól esnek el, amelyek a közalkalmazotti jogviszonnyal járnak, és a törvény megszünteti a kollektív szerződéseket is. A legtöbb helyen ezekbe a szerződésekbe foglaltak bele különböző pótlékok, ügyeleti díjak mértékét, számos intézményben életpályamodell-szerű elemeket is kiharcoltak maguknak a dolgozók. Mindezek nyomán végképp kiszámíthatatlanná válik a szakdolgozói hivatás. A béren kívüli juttatásokról az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője dönt majd, de azt egyelőre senki nem tudja, hogy mi alapján állapítja majd meg a díjtételeket. Eddig az ágazati és a helyi kollektív szerződésekben rögzíteni lehetett olyan többletjuttatásokat és ezek elszámolását, kifizetésének sajátos folyamatát, amelyek jogszabályokban nem voltak lefektetve. Hozzáteszem, a kollektív szerződés korábbi tárgyalása során volt ígéret a szaktárca részéről a pótlékok emelésére is, amiből semmi nem valósult meg ez új rendelkezésekben. Továbbiak a cikkben