• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Bárányhimlő oltás - Tiltakozik a gyerekorvos szakma

Lapszemle 2019.06.08 Forrás: MedicalOnline
Bárányhimlő oltás - Tiltakozik a gyerekorvos szakma

A gyermekorvosok nehezményezik, hogy a bárányhimlő oltás beadásának időpontjáról nem történt előzetes egyeztetés.

A bárányhimlőoltás kötelezővé tételét minden orvos üdvözölte, az oltási időpontok megválasztását kevésbé. Miért bolydult föl a szakma, és létezhet-e közös nevező? - erre keresi a választ a medicaloonline.hu cikke.

Szeptembertől lesz kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás, amit a gyerekeknek két új oltási időpontban, 13 és 16 hónaposan kell megkapniuk. Szeptemberben, októberben és novemberben azok részesülnek védőoltásban, akik akkor 13 hónaposak, míg decemberben már a 13 és 16 hónaposok is kapnak oltást. A vakcina két adagja az oltási rendbe úgy illeszkedik, hogy a kicsik a születésüket követően, aztán 2, 3 és 4, majd 12, 13, 15, 16 és 18 hónaposan is kapnak oltást. Magyarán másfél éves korig a gyereket nem hatszor, hanem nyolcszor kell majd kötelező oltások miatt orvoshoz vinni. És akkor még nem beszéltünk a választható védőoltások miatti külön időpontokról. A sor hosszú szünet után 6 éves korban folytatódik, majd szintén hosszas kihagyás után az általános iskola 6. és 7. évfolyamában egy-egy újabb oltási sorozattal zárul.

Az oltás nem kérdés

A varicella elleni védelem kötelezővé tétele mindenképp pozitív hír, hiszen a betegség évente több 10 ezer embert érint, szövődményei pedig ugyan ritkán, de súlyosak lehetnek. A Nemzeti Népegészségügyi Központ statisztikája szerint tavaly 24 ezer bárányhimlős fertőzést jelentettek, míg 2017-ben 33 ezret, 2016-ban 38 ezret, 2015-ben 42 ezret, 2014-ben pedig 29 ezret. Ráadásul ezek a számok a valóságban jóval magasabbak lehetnek.

„A bárányhimlő a hazánkban leggyakrabban előforduló bejelentendő fertőző betegség, tényleges esetszáma a duplája lehet az évente jelentett 35–40 ezres nagyságrendnek. Erre az utal, hogy az epidemiológiai adatok szerint az emberek minimum 90 százaléka felnőttkorára átesik a fertőzésen” – mondja dr. Ferenci Tamás biostatisztikus. A statisztikai eltérés elsősorban nem orvosi hanyagságból adódik, hanem egyszerűen abból, hogy a többgyerekes szülők második gyereküket már nem feltétlenül cipelik el e betegség miatt a rendelőbe. „Gyakori élethelyzet, hogy amikor egy családban az első gyerek bárányhimlős lesz, elmennek vele orvoshoz, aki ellátja őket tanácsokkal, a fertőzést pedig jelenti. Viszont amikor pár nappal később testvére is bárányhimlős lesz, vele – ha betegsége egyébként eseménytelenül zajlik – már nem futnak plusz kört, hiszen tanácsokkal el vannak látva, sokkal többet pedig úgysem tehet az orvos” – magyarázza a biostatisztikus.

A népegészségügyi központ statisztikáiból az látszik, hogy a bárányhimlős betegek többsége a 3–5 éves korosztályból kerül ki. Tavaly például több mint 11 ezer jelentett beteg volt ilyen életkorú. Mellettük több mint 6 ezren fertőződtek meg a 6–9 éves korosztályból is, és több mint 3 ezren az 1-2 évesek közül. A 10 és 14 közötti korcsoportban 1600 érintettet regisztráltak, később már jóval ritkábban fordult elő a fertőzés.

Időzítés fű alatt

Míg a bárányhimlő elleni oltás kötelezővé tételét az érintettek nagy száma, illetve a szövődmények súlyossága miatt az orvosok általánosságban üdvözlik, addig az oltóalkalmak oltási sorba illesztése nagy port kavart körükben. Nehezményezik, hogy annak időpontjáról nem történt előzetes egyeztetés, így a teljes gyermekgyógyász szakma a sajtóból tudta meg, hogy a védőoltást 13 és 16 hónapos korban kell beadni.

Annak a szülők sem örülnek, hogy gyerekükkel sűrűbben kell fölkeresniük a rendelőt. Egy apuka például elmondta, hogy ő maga szerencsés helyzetben van, mert munkahelyéről probléma nélkül elengedik ilyen alkalmakra, de tudja, a szülőtársak többsége ezt nem jelentheti ki. Ráadásul ő még így is a gyakori alkalmak ellen van, hiszen oltásra vitt egészséges gyereke a rendelőben várva nagy eséllyel szed össze valamilyen egyéb fertőzést. Gyerekorvosukban is bízik annyira, hogy ne legyen kétsége afelől: két oltást egyszerre is be lehet adni. Hasonló véleményen van az az anyuka, akinek nem mellesleg egészségügyi végzettsége van, de gyerekét az óvónők kérésére így is orvoshoz kell vinnie olyan esetekben, ha az óvodában kettőt köhint. Ahogy fogalmaz: jobban szeretné, ha fiával a lehető legkevesebbszer kellene felkeresnie a rendelőt.

Ugyan nem védőnői kompetencia, de a bárányhimlőoltások beadási időpontja az ő rendszerüket is érinti. „A feladataink száma mindenképpen nőni fog, hiszen így a gyerekeknek a második évben nem három, hanem öt oltási alkalma lesz. Ez azért számít, mert egyéves kor fölött a kicsiket már nem havonta látogatjuk, illetve hívjuk be tanácsadásra. Ha viszont több oltási alkalom lesz, ebben az időszakban is sűríteni kell a találkozásokat, ugyanis a védőnőknek az oltásokkal kapcsolatban tájékoztatási kötelezettségük van” – mondja Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink