Klímaváltozás? Nem is gondolnád, mi mindenre hat

Gyors klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek a kutatók többek közt az Európában élők egészsége érdekében is. A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár, ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése is - írja a femina.hu.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének - EASAC - legfrissebb szakirodalmat összegező javaslatát az MTA közleménye idézte. Abban az esetben, ha az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 °C-kal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt.

Kit veszélyeztet legerősebben a klímaváltozás?

A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik, hiszen a klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot.

A hőhullámok és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket érintik. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hőszigetjelenség. A hőstresszt a magas páratartalom is erősíti. A hőség emellett zavarja az alvást, a dehidratáció fokozza a vesekő kialakulásának kockázatát, rontja a kognitív és fizikai képességeket.

Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkenti az emberiség az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya, de ha fokozódik az üvegházgáz-kibocsátás, az emberiség közel háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.

További részletek a cikkben.