Bérek, agyelszívás: mérlegen a magyar egyetemek

Bő egy éve iktatták be az egyetemi kancellárokat. Az universitasok új gazdasági vezetőitől racionálisabb költekezést, működési transzparenciát és persze költségtakarékosságot vártak el. Hogy mit tudtak ezekből megvalósítani az elmúlt 12 hónap alatt? Erre kereste a választ a Napi.hu portálja - Scheuer Gyulával az ELTE és Jenei Zoltánnal a Pécsi Tudomány Egyetem (PTE) kancellárjával, aki immár a Klik gazdálkodási és szervezeti problémáinak megoldásában miniszteri biztosként is közreműködik.

- Méretében, elhelyezkedésében és szervezetében is különböző két universitas az ELTE és a PTE. Az előbbi az ország egyik elit intézményének számít, amelyet eddig is stabil gazdálkodás jellemzett, míg a pécsi egyetem körül éveken át botrányok "csapkodtak". Hogyan fogadták Önöket az egyetemi vezetők?
- Jenei Zoltán: Pécsett az egyetem költségvetésének súlyos gondjai mellett a bizalmatlanság okozta a legnagyobb problémát. A kancellár belépésével ugyanis létrejött egy duális irányítás az egyetem. A korábbi rektori szintről egy sor jogosítvány átkerült hozzám, s ez látható feszültségeket okozott. Még akkor is, ha sokan látták: a régi megszokott üzemeltetési modell már évek óta nem működött jól.

Több milliárd forint hiánnyal és rosszul működő szervezettel vettem át az egyetem gazdálkodását, amit tetézett, hogy ezzel egy időben kellett elfogadtatni az új szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) és hosszú távú stratégiát. A szenátus ezeket jóváhagyta és így viszonylag rövid időn belül stabilizálni a PTE helyzetét. Míg 2014 végén még 4,7 milliárd forint volt a hiány, egy évvel később 840 millió. Évi 80 milliárdos költségvetésnél 1 százalékos hiány már kezelhető - és ezt tovább lehet faragni. Jövőre az PTE gazdálkodása már egyensúlyban lesz.

- Scheuer Gyula: Likviditási szemponttól az ELTE a felsőoktatási intézmények között jobb helyzetben volt. Konszolidációra ugyanis nem volt szükség. A korábbi vezetés csak a rendelkezésre álló keretek terhére költekezett, így hiány sem volt. A problémák a sajátos decentralizált struktúrából adódtak. A karok saját szervezetei a teljes működést, üzemeltetést átfogták. Még az ingatlangazdálkodásról is kari szinten döntöttek. Az ELTE központja egyfajta koordináló szervként működött, és ennek megfelelően a pénzek elosztását végezte. A rendszert a szétaprózottság, karonként változó hatékonyság jellemezte. Ugyanazon feladatot ellátó kollégák karonként különböző fizetést kaptak, kapnak. Mivel nem álltunk erős pénzügyi nyomás alatt, volt elegendő időnk a problémák feltárására és elemzésére. Egy év alatt eljutottunk odáig, hogy minden karon egységes szervezeti rendszer alakult ki. A teljes interjú a portálon olvasható!