Bérkatasztrófa az egészségügyben

Teljes a bizonytalanság az egészségügyi bértárgyalások körül, ráadásul az új adószabályoknak köszönhetően idén az ágazatban dolgozók nettó fizetése csökken, ha munkáltatójuk nem tudja visszapótolni. A csökkenés átlagosan tízezer forintot jelent egy egészségügyisnek. Az Orbán-kormány ugyan béremelést és -kompenzációt írt elő, amit a kórházaknak jogszabályi kötelességük kifizetni a dolgozóiknak, ennek azonban nincsen meg a fedezete – írja a Népszava online.

Az érdekvédelmi szervezetek, valamint az egészségügyi államtitkár között tavaly év végén kezdődött bértárgyalások ezen a héten folytatódnak. Egyelőre semmit nem tudni arról, hogy képes lesz-e komolyan vehető ajánlattal szolgálni Szócska Miklós az orvosok és szakdolgozók fizetésének emelésére, a napokban ugyanis kiderült: az idei adószabályokkal több tízezer egészségügyi dolgozó bére jelentősen csökkent. Átlagosan tízezer forinttal kaphatnak kevesebbet az ágazatban dolgozók februártól az év elejétől életbe lépett adóváltozások nyomán.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint minden költségvetési szervnél dolgozó munkavállalónak meg kell kapnia "január elsejével visszamenőleg" a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik. "Ezáltal nettó keresetveszteség tehát nem lehetséges" - írták.

Csakhogy a Magyar Kórházszövetség számításai szerint a kötelező béremelés, bérminimum-juttatás, illetve a bérkompenzáció miatt összesen több mint tízmilliárdos pluszköltséggel kell számolniuk az intézményeknek. A kabinettől azonban a kórházak nem kaptak költségvetési fedezetet a bérkompenzációra, de törvényi kötelességük kifizetni a dolgozókat; így a Kórházszövetség a szaktárcához fordult, és gyakorlatilag intézményekre lebontva el is juttatták a döntéshozóknak, mennyi pénzt jelent mindez - számolt be róla a hvg.hu. Kórházanként ugyanis átlagosan százmilliós nagyságrendű kiadást jelent ennek kifizetése, és mivel semmiféle fedezet nem áll rendelkezésükre, ez az összeg nagy valószínűség szerint a kórházi adósságállományt fogja "gyarapítani", amely 2011. december végén már enélkül is 43,3 milliárd forint volt. Az államtitkárság eközben a tavaly év végén megígért béremelésekről tárgyal a szakmai szervezetekkel.

Legalábbis a hivatalos közlés szerint – a lap tudomása szerint - ugyanis utoljára január első heteiben ültek tárgyalóasztalhoz a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ), valamint a Magyar Orvosi Kamara és más szervezetek képviselőivel, azóta pedig semmi nem történt. Az államtitkár januárban állítólag éppen azért kért türelmet, mert nem álltak rendelkezésre az ágazat bér- és létszámadatai.

A december végén bombaként robbant, ám máig titokban tartott bérígéret nyomán áprilisig adott türelmi időt Szócska Miklósnak az ágazat. Miután a három hónapos türelmi időből egy hónap már letelt, a rezidensek múlt szerdán újraindították a letétbe helyezett felmondólevelek "aktiválásával" kapcsolatos visszaszámlálást. Így kevesebb mint 50 nap maradt arra, hogy a dolgozókat képviselő szervezetek és a kormányzat megegyezzenek az egészségügyisek munkakörülményeinek és anyagi helyzetének javításáról. Az MRSZ addig is tovább folytatja a nyilatkozatok gyűjtését és a kórházak látogatását, ráadásul a meglévő nyilatkozatok megerősítésére is szükség lesz. Az MRSZ ugyanakkor azt közölte tagjaival: a következő évekre törvényekkel garantált lépcsőzetes bérfejlesztés nélkül nem születhet megegyezés.

Ráadásul gyakorlatilag heteken belül összeomolhat az ügyeleti a rendszer, ha az orvosok beváltják fenyegetésüket, és márciustól nem vállalnak túlmunkát. A Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) azután kérte tagjait arra, hogy nyilatkozzanak, nem vállalnak önkéntes munkát, miután hatályba lépett az egészségügyi salátatörvény, mely szerint legfeljebb 12 órás munkára osztható be egy orvos. Ennél hosszabb időt csak önként vállalhat, ennek visszautasításáról pedig a MOSZ már több mint 2500 orvostól gyűjtött be nyilatkozatot.

Az ultimátumok egy része már január elsejétől éles, de másik része - a jogszabályváltozások miatt - csak március elsejével lép hatályba. Sőt, azt követően, hogy Szócska Miklós a bértárgyalásokról szóló egyeztetésen közölte: az alapellátó orvosok "ügyét" egyelőre biztosan nem tudják rendezni, magyarán a háziorvosok kimaradnak az ígért béremelésből, már a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége is a túlmunka megtagadására buzdítja tagjait. Egyelőre az sem biztos, hogy az orvosok mellett a szakdolgozók is részesülnének-e az esetleges megegyezés "gyümölcséből". Márpedig a betegellátás nem tudná nélkülözni a tavaly óta egyre elkeseredettebben tiltakozó orvosokat.

Tavaly 1200 orvos kért külföldi munkavállaláshoz szükséges igazoló okiratot, a távozók nagy többsége frissen végzett, 30 évesnél fiatalabb. Eközben jelenleg mintegy 3900 nyugdíjas korú orvos praktizál, akik bármikor visszavonulhatnak, utánpótlás pedig nem nagyon áll rendelkezésre.

Egyértelmű, hogy a bérígéretnek nincs valós fedezete - hívta fel a figyelmet a napokban Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke követelte, hogy az Orbán-kormány hozza nyilvánosságra az érdekképviseletekkel megbeszélendő bérfelzárkóztatási programot, végrehajtásának biztosítékait, fedezetét pedig törvénymódosítással teremtse meg az Egészségbiztosítási Alapban.