Beteg rendszer

Unortodoxiában, ahol mostanában élünk, erről is beszélni kell. Mivelhogy az egészségbiztosítási pénztár egyedi méltányossági alapon dönt arról, melyik ember milyen gyógyszert kaphat. A rákbetegek meg úgy érzik, ez embertelen és méltatlan eljárás, hiszen a medicina adott esetben életeket menthet. Csakhogy a hatóság döntésében közgazdasági szempontok érvényesülnek. Megnézik például, hogy az adott gyógyszer mennyire költséghatékony. Aztán nem tekintenek egyenlően az ellátottakra – így kezdi írását a Népszava – online Vélemény rovatában Sebes György.

Az egyes kórházakba, orvosokhoz járó betegek ebben a rendszerben nagyobb eséllyel kaphatnak támogatást a gyógykezelésre, mint mások. Mindez azért drámai – vélekednek a szakemberek -, mert az igazoltan hatékony korszerű terápiákat kizárólag így finanszírozzák, noha korábban automatikusan jutottak hozzájuk a betegek.

Ám a jelek szerint a hatalom ebben az ügyben (is) istent játszik. A társadalombiztosítás kezét ugyanis megkötik a törvények. A jogszabályok figyelembe vételével dönthetnek életről és halálról. Meghatározhatják, ki kaphat esélyt a túlélésre és ki nem – emeli ki a cikkíró.

Ezek után nem csodálkozhatnak, ha a betegek ebben az esetben is Orwellt és alapművét idézik. „Minden ember egyenlő, de vannak egyenlőbbek" – mondják. Pedig tudhatnák, hogy manapság senkit sem hagynak az út szélén. Legfeljebb azt, aki gyógyíthatatlan beteg. Vagy annak látszik. Mint ez a rendszer is – emeli ki a cikkíró.