• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Bevitték a kórházba, aztán eltűnt a rendszerben

Lapszemle 2025.06.13 Forrás: Telex
Bevitték a kórházba, aztán eltűnt a rendszerben

A kirendelt ügyvéd nem foglalkozott érdemben a beteggel, akit a tárgyalás előtt benyugtatóztak.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta a magyar államot és 9 ezer euró megfizetésére kötelezte, amiért a hatóságok jogszerűtlenül vetettek alá egy idős demens nőt pszichiátriai sürgősségi gyógykezelésnek. A kirendelt ügyvéd nem foglalkozott érdemben a beteggel, akit a tárgyalás előtt benyugtatóztak. A strasbourgi bíróság szerint a kirendelt jogi képviselőknek sokkal aktívabban kellene eljárniuk, a begyógyszerezéssel pedig sérülnek a betegek eljárási jogai, írja a Telex.

Fiala-Butora János ügyvéd tapasztalatai szerint az ehhez hasonló ügyeknél általános, hogy a kirendelt jogi képviselő, vagyis ügygondnok lényegében csak passzív szereplője az eljárásnak. És az is általános, hogy a bíróság az esetek 99 százalékában megerősíti a kórház álláspontját: vagyis elrendeli a kötelező gyógykezelést különösebb vizsgálat nélkül. Így ez az egész eljárás lényegében formalitásnak számít.

Az ügyvéd szerint ez a gyakorlatban úgy működik, hogy egy jogi képviselőt kirendelnek egész napra, és ő látja el aznap minden ügyfél képviseletét. Fiala-Butora János szerint ezt úgy lehetne kellő szakmaisággal megtenni, ha az ügyvéd a tárgyalás előtt bemenne a kórházba, találkozna a betegekkel, megismerné az ügyek részleteit, de a gyakorlatban nem ez történik. Az ügygondnokok csak a tárgyaláson találkoznak először a betegekkel.

Az ügyvédnek volt olyan ügyfele, akit azzal vittek be a pszichiátriára, hogy késsel fenyegeti az anyját. Később derült ki, hogy a szomszédok próbálták bajba keverni az illetőt, és valójában az édesanyja már nem is élt. Még ez az alapvető ténybeli tévedés sem derült ki a bírósági meghallgatáson.

Fiala-Butora János visz egy másik ügyet, ahol már a Kúria elfogadta a felülvizsgálati kérelmüket. Ez nem gyakori, az ügyvéd tapasztalatai szerint nagyon kevés fellebbezés születik hasonló ügyekben, és a felsőfokú bíróság jellemzően ott is jóváhagyja az alsóbb fokú ítéletet.

A Kúria honlapján elérhető, a sürgősségi pszichiátriai intézeti gyógykezelés 2021-ben megjelent joggyakorlata 190 esetet vizsgált meg, és már évekkel ezelőtt kimondta, hogy önmagában a pszichiátriai betegség nem indokolhatja a kötelező gyógykezelés elrendelését. Azt is kimondta, hogy az ügygondnoki tevékenység formális, az eljárás tartalmilag kiüresedhet, lényegében futószalagon zajlik. Miközben alapjogi garancia lenne, hogy a jogi képviselő tájékozódjon: köteles a kérelmezettet a bírósági meghallgatás előtt felkeresni, tájékozódni a beszállítás körülményeiről és tájékoztatni az eljárással kapcsolatos jogairól.

A teljes cikk a Telexen olvasható.