Magyarország, konstans jövősokk

A jövő nem fenyegető, befolyásolhatatlan árnykép, hanem feltérképezhető és alakítható valóság – állítja új könyvében Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. Miért beszélgessünk a jövőbeni énünkkel, mi az, hogy jövőkerék, és hogyan vessük be a backcastingot? Aggódjunk-e a mesterséges intelligencia miatt, és mit kellett volna tenni a parajdi sóbányánál? - veti fel a hvg360.hu. 

Túlságosan rövid távú a gondolkodásunk, nincs időnk, hogy tudatosan készüljünk a jövőre – állítja új, Térkép a jövőhöz című könyvében. Miért baj ez?

Mindenki egyetért abban, hogy információs túlterheltségben élünk, de van két ellentétes erő, ami a helyzetet tovább bonyolítja. Az egyik az a konstans jövősokk, amit Alvin Toffler amerikai jövőkutató már 1970-ben leírt, és ami mára valósággá vált: túl sok változás zajlott le a társadalmunkban túl rövid idő alatt, és a sokkot előidéző erők – a közösségi médiától a mesterséges intelligenciáig (MI) – már az életünk szerves részét képezik. A másik a sokat emlegetett FOMO, a kimaradástól való félelem, ami miatt a negatív mentális és egészségügyi következmények ellenére is folyamatosan kapcsolatban, online akarunk maradni. Ezek bezárnak minket a rövid távú gondolkodásba, amit a kutatók prezentizmusként is emlegetnek, és amelyben a jövőt nem az örök fejlődés következő lépéseként látjuk, hanem közeledő, fenyegető árnyképként.

De mégis milyen távra kellene előretekintenünk: egy hétre, egy hónapra, öt évre?

Ezzel a kérdéssel az a baj, hogy azt feltételezi, csak egy jövő van, és arról kellene megmondania a jövőkutatónak, mi fog akkor történni. Holott több jövő áll előttünk, amiket különböző módszerekkel vizsgálhatunk, és ezt nemcsak a kutatók, hanem bárki megteheti. Ha pedig több lehetséges jövő van, akkor azt is beláthatjuk – és ez a jövőkutatás lényege –, hogy a jövő nemcsak megtörténik, hanem előre elemezhetjük a különféle forgatókönyveket, lehetőségeket, veszélyeket, előnyöket. És ami még fontosabb: aktívan választhatunk közülük, hatással lehetünk arra, amelyiket szeretnénk magunknak, a családunknak, a közösségünknek, a cégünknek vagy az országunknak.

 A teljes információ a cikkben.