Komoly szigorításba fogna Brüsszel a bioélelmiszerek minősítésének szabályozásában.
Jelentősen szigorítaná az Európai Bizottság a bioélelmiszerek minősítésének szabályrendszerét, mondván: az ebbe a kategóriába tartozó termékek egy része nem felel meg a fogyasztók által elvárt kritériumoknak. Az Európai Bizottság álláspontja szerint sok biotermék nem igazán bio. A szakma szerint az EU-n belül nincs nagy baj, ami azonban Ázsiából jön, az sok esetben bizonytalan eredetű – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.
A közeljövőben napirendre kerülő módosítás során szigorúbb elvárásokat fogalmazhat meg Brüsszel az élelmiszerek összetevőit illetően, tiltólistára kerülhetnek egyes aromák és színezékek. A szabályozás változása pontosan még nem ismert, mivel Brüsszel mindeddig nem tette közzé a részletes álláspontját, de bizonyos szakmai elvárások léteznek, ezeken a pontokon tehát változás várható.
A szigorítás egyik szorgalmazója Dacian Ciolos. Az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa szerint a „bio" minősítés még mindig gyakran homályos várakozásokat takar, nem pedig világos előírásokat, és számos esetben értékesíthetők olyan bioélelmiszerek, amelyek nem száz százalékban bioösszetevőket tartalmaznak.
Általában a biomozgalom nem ért egyet azzal, hogy gyökeresen új uniós szabályozásra lenne szükség, hiszen a jelenleg érvényben lévő szabályrendszer 2009-ben váltotta le a korábbit, a mostanihoz már jól alkalmazkodtak a szereplők, kezdjük megszokni – nyilatkozta a Világgazdaságnak Roszik Péter. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője hozzátette: tény, hogy bizonyos pontokon lehetne módosítani, esetleg fejleszteni a rendszert. Az Európai Unión belüli bioélelmiszer-termelés alapvetően jól szabályozott, az ezekre vonatkozó jogszabályi környezet megfelelő és betartható. Az EU-ba irányuló, harmadik országokból származó importtal kapcsolatban azonban lehetnek aggályok. Elsősorban egyes ázsiai országokból származó biotermékek esetén felmerülhet, hogy az adott termék mégsem annyira bio – fogalmazott Roszik Péter, aki elmondta azt is: az uniós biogazdaságok számos élelmiszert meg tudnak termelni, ám vannak területek, ahol elkerülhetetlen az unión kívüli behozatal. Ilyenek lehetnek például egyes egzotikus fűszerek. Az Ázsiából származó egyéb termékeknél sem mindig garantált a biominősítés.
„Egyes dömpingszerűen érkező termékeknél, például méznél, kölesnél vagy rizsnél előfordulhatnak vegyszermaradványok, és nem ismerjük az előállítás háttérszabályait sem, vagy azt, hogy ezeket mennyire tartják be. Elképzelhető, hogy egy adott élelmiszer joggal kapja meg a biominősítést, ám később nem ezt, vagy nem csak ezt csomagolják és értékesítik. Az unión kívüli biotermékek behozatalával kapcsolatban tehát indokolt a további szigorítás – vélekedett Roszik Péter.
Az ügyvezető szerint újraszabályozásra szoruló terület a forgalmazó helyek engedélyeztetése. Míg a biotermékeket szigorú minősítés után lehet forgalomba hozni, az értékesítő pontoknak gyakorlatilag semmiféle feltételrendszernek nem kell megfelelniük – tette hozzá az ügyvezető.