• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Biztonságban vannak-e privát adataink az egészségügyi szolgáltatóknál?

Lapszemle MA 06:03 Forrás: index.hu
Biztonságban vannak-e privát adataink az egészségügyi szolgáltatóknál?

Az igazi probléma az, ha illetéktelenek férnek hozzá a rendszerhez, akár a rendszeren belül, és kihasználják a szisztéma gyengeségeit.

A 2024-es ITBN-konferencia fő témája a kiberbiztonság és az emberi erőforrást érintő mesterséges intelligencia. Az egyik legérdekesebb kérdés, ha egy egészségügyi kezelést veszünk igénybe, mikor minden személyes adatunkat át kell adni, nem sérülhetnek-e jogaink, nem élnek-e vissza az adatainkkal. Az index.hu Palicz Tamás egészségügyi menedzsert, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának stratégiai igazgatóhelyettesét kérdezte.

Palicz szerint az EESZT általában jól van beállítva, de tökéletes nincs, lehetne még fejleszteni elsősorban a kórházi, alapellátási és rendelőintézeti infrastruktúrát, és persze az emberi részén, de amennyire lehet, az ágazati rendszer jól védett, épp ezért a külső támadók többször is meggondolják, érdemes-e egyáltalán próbálkozni.

Az igazi probléma az, ha illetéktelenek férnek hozzá a rendszerhez, akár a rendszeren belül, és kihasználják a szisztéma gyengeségeit. Például egy kíváncsi orvos vagy szakdolgozó nézi meg a hozzá nem tartozó paciens adatait. Vagy a kilépő munkavállaló gyűjt még adatokat távozása előtt. De Palicz Tamás hangsúlyozza, hogy az EESZT a legkorszerűbb technológiával működik, amire viszont figyelni kell a rendszergazdáknak, fejlesztőknek: az utóbbi idők tendenciája alapján egyre gyakoribb biometrikus és genetikai adatlopások miatt ezek védelmére nagyobb figyelmet kell fordítani. Ne kerüljenek illetéktelen kezekbe! Hiszen ezek nem cserélhetők le, ráadásul a rokonainkat is érintik.

Az egészségügyi dolgozók sokat tehetnek adataink biztonságáért, ezért is fontos a „kiberanalfabetizmus” felszámolása. A dolgozóknak legalább alapismeretekkel kell rendelkezniük, amelyek segítségével támogathatják a betegadatok biztonságos, megbízható tárolását. Ez azért is fontos, mert az egészségügyi szolgáltatás a bizalomra épül, ha valami probléma mégis felmerül, ha kételkedünk adataink megbízható, korrekt tárolásában, fordulhatunk betegjogi képviselőhöz. De az ellátást akadályozhatja a bizalomvesztés, ezért is kell erre fokozottan figyelni. A XXI. században a betegbiztonság egyik alapvető feltétele az adatok biztonsága a kibertérben, vagyis a kiberbiztonság egyben beteg- és ellátásbiztonsági kérdés is!

Továbbiak a teljes cikkben