• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bodrogi szerint kidolgozatlan blöff a kamarai javaslat

Lapszemle 2020.01.16 Forrás: magyarnemzet.hu
Bodrogi szerint kidolgozatlan blöff a kamarai javaslat

Az orvosok korösszetételét nézve legalább 300-500 milliárd forintra rúgna a forrásigény, s biztos, hogy ekkora összeg az orvosbérek rendezésére nem jut.

Emeljék a visegrádi négyek szintjére a hazai orvosbéreket, azt követően azonban a hálapénz elfogadása legyen bűncselekmény, kerüljön be a büntető törvénykönyvbe – javasolja a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A Magyar Nemzet által megszólaltatott szakértők egyetértenek abban, hogy a paraszolvencia káros és hogy további béremelésre is szükség van az egészségügyben, a MOK elgondolását azonban jelen állapotában kivitelezhetetlennek tartják, írja a Magyar Nemzet online.

A hálapénz elleni fellépés nem új keletű, a fiatal orvosokat tömörítő Magyar Rezidens Szövetség még 2013-ban indította útjára a hálapénzellenes kampányt Hálát a betegtől, pénzt az államtól jelszóval. Dénes Tamás, a szervezet akkori elnöke, aki az óta már két szakvizsgás sebész orvos, emlékeztetett: a szövetség anno két alapos közvélemény-kutatást is indított, hogy pontosan lássák: mi motiválja az orvosokat a paraszolvencia elfogadásában, illetve miért tartják ezt szükségesnek a betegek. A felmérések szerint az orvosok döntően keresetkiegészítésként tekintenek a hálapénzre, és 96 százalékuk olyan egészségügyi rendszerben szeretne dolgozni, ahol egyáltalán nincs paraszolvencia. A betegekkel kapcsolatban kiderült, ők a megfelelő ellátást vásárolják meg ily módon, illetve, mert úgy vélik, a hálapénzzel valamilyen előnyre tehetnek szert. Dénes Tamás szerint az utóbbi miatt a hálapénz-rendszert nem lehet megszüntetni pusztán béremeléssel vagy a paraszolvencia kriminalizálásával, mert bár ezek szükségesek, alapvetően az egészségügyi ellátás iránti bizalmat kell visszaállítani ahhoz, hogy a betegek azt lássák: akkor is a legmagasabb színvonalon látják el őket, ha egy fillért sem adnak az orvosnak.

Bodrogi József egészségügyi közgazdász is úgy látja, bár a megkezdett egészségügyi béremeléseket folytatni kell és a hálapénz ellen is fel kell lépni, azonban egyikre sem a MOK javaslata a megoldás. Az ugyanis, mint fogalmazott, egy kidolgozatlan blöff.

– Nem láttunk arra vonatkozó számítást, mennyibe kerülnének az államháztartásnak az orvoskamara által igényelt orvosi bérek, de az orvosok korösszetételét tekintve egészen biztos, hogy legalább 300-500 milliárd forintra rúgna. Egészen bizonyos, hogy ekkora összeget orvosbérek rendezésére nem tud jelenleg az ország fordítani, ráadásul semmilyen garancia nincs arra, hogy ha a jelenlegi két-két és félszeresére növelnék a fizetéseket, egy csapásra megszűnne a paraszolvencia – mondta Bodrogi József. Dénes Tamás ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az elmúlt időszak béremelései hatására Romániában ma már gyakorlatilag nyugat-európai szintű fizetést kapnak az orvosok, a betegektől ennek ellenére továbbra is a legtöbben még mindig elfogadják a borítékba helyezett bankókat.

Egy, a hálapénzzel kapcsolatos korábbi kutatás szerint egyébként minden második ember ad pénzt az orvosnak, de korántsem hálából, sokkal inkább azért, hogy valamilyen előnyhöz jusson, vagy mert kényszerítve érzi magát erre. A Nézőpont Intézet felmérése szerint az egészségügy a szürkegazdasággal leginkább fertőzött területek egyike.