Bölcsőtől a sírig – a kormány mindent tudni akar

Egyetlen központi adatbankba tömörítené a kormány tízmillió magyar állampolgár teljes egészségügyi adattömegét bármiféle jogorvoslat lehetősége nélkül. A kötelező és totális, halálig tartó egészségügyi nyilvántartás ellentétes az európai joggal – állítja az adatvédelmi szakértő a nol.hu oldalán.

Nemzetközi bírósághoz fordul a Tisztességesadatkezelés.hu oldal üzemeltetője, Alexin Zoltán, amennyiben a tervezett formában fogadja el az Országgyűlés az egészségügyi adatok kezeléséről szóló kormánytervezetet. A múlt héten publikált rendelkezés lenne hivatott utat nyitni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) használata előtt, amely valamennyi állampolgár egészségügyi adatát gyűjtené össze. Ezekhez pedig az összes egészségügyi kormányzati szerv és az összes orvos és egyéb egészségügyi dolgozó is hozzáférne. Az új informatikai rendszerben lenne lehetőség az úgynevezett e-recept és e-beutaló használatára, amikor a beteg azonosítása elegendő lehet arra, hogy a szolgáltató eldönthesse, a beteg jogosult-e az adott támogatott gyógyszerre, illetve vizsgálatra.

A kezelőorvosoktól elvileg elzárhatják majd a hozzáférést a betegek, de az állami szervektől nem. Bármikor, bárkit elővehetnek és születésétől a haláláig áttekinthetik mindenféle problémáját, a nemi életéről és a kiváltott gyógyszeréről szóló információkat, minden egyes ember ellátását.

Alexin szerint ezzel a kormány megszüntetné az orvosi titoktartást, és egyetlen központi adatbankba tömörítené a tízmillió magyar állampolgár egészségéről szóló adattömeget, mindenféle jogorvoslat és tiltakozás lehetősége nélkül.

A kötelező és totális, halálig tartó egészségügyi nyilvántartás ellentétes az európai joggal – állítja az adatvédelmi szakértő. Mint mondja: egyetlen mentséget lehet találni a létezésére, a teljes önkéntességet. Hozzátette azt is, hogy a kormány által tervezett arcképnyilvántartás kisded játszadozás ehhez képest.

A tervezett szabályozás után sem a bíróság, sem a NAIH nem avatkozhat bele az adatokkal végzett bűvészkedésekbe. Ez a szabályozási mód azonnal megsérti az Európa Tanács adatvédelmi egyezményének egyes rendelkezéseit, az unió adatvédelmi irányelvét, és természetesen az alapvető emberi jogokat leíró egyezményeket, köztük a Emberi Jogok Európai Egyezményét és az Alapvető Jogok Chartáját.

Alexin hozzátette, annak érdekében, hogy az adatbázist ne üresen kezdjék el építeni, a kórházaknak kellene húsz évnyi adatmennyiséget föltölteni.

A törvény hatálybalépése után az új adatbázisban már minden egyes laboreredmény, szöveges anamnézis, az összes képalkotó eljárással készült kép, a vizsgálatok összes megállapítása szerepelne. A kormányzati honlapon társadalmi vitára közzétett tervezet szerint a kórházak, klinikák csatlakozásának feltétele, hogy átadják a náluk 20 év alatt felhalmozott egészségügyi információk másolatát, köztük a zárójelentéseket, az ambuláns lapokat, leleteket, képalkotó diagnosztikai ellátásokat, műtéti leírásokat.

Az adatokat ebben a felhőalapú elektronikus térben az érintettek halála után öt évig őriznék meg a törlés lehetősége nélkül. Alexin a veszélyek között említi, hogy egyelőre azt sem tudni, kik kaphatnak adatokat ebből a rendszerből.

Hozzátette: a törvénymódosítás tartalmazza az önrendelkezési nyilatkozat fogalmát, amely elvileg szűkítheti az adatokhoz történő hozzáférés lehetőségét. A betegek azonban nem elektronikusan tilthatják le az adataikhoz való hozzáférést, hanem egy írásos nyilatkozattal, amit a rendszer tárolna. Az orvosnak ezt el kell olvasni és eldöntheti, hogy van-e joga az adatokat megtekinteni. A beteg tiltónyilatkozatát azonban fölülírják, ha úgynevezett életmentő beavatkozásokra van szükség.