Április elsejétől alapjaiban alakul át az egészségügyi rendszer.
Megyénként egy vezető kórház maradna, míg Budapesten hat intézmény látná el a betegeket, és adna 0-24 órás ügyeletet. Csakhogy a fővárosban nincs hat olyan kórház, amely egységes, komplex ellátást tudna nyújtani valamennyi betegségterületen. Innentől kezdve pedig csupa olyan kérdés feltehető, melyeket nem lehet a megadott határidőn belül megválaszolni. Még akkor sem, ha az átalakítás alapgondolata egyébként nem rossz – írja a hvg.hu.
Az átalakítás részletei egyelőre nem ismertek, így nem tudni, változik-e a finanszírozási rendszer, mi lesz az országos hatókörű intézményekkel, milyen szerepet kapnak majd a nem vezető kis kórházak, és hogy az esetlegesen megszűnő ellátásokat hogyan akarják majd pótolni. Mellesleg az sem világos, hogy létezik-e olyan szakmai koncepció, amely foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.
A szakemberek szerint az „átalakításra" – főleg a fővárosi ellátás újraszervezésére – szánt idő nagyon kevés arra, hogy valóban hatékony rendszert lehessen kiépíteni.
Budapesten a tervek szerint hat vezető kórház működne: a Honvédkórház, a Semmelweis Egyetem, a Szent István-, a Péterfy-, az Uzsoki-, valamint a Szent János- vagy a Szent Imre kórház. Megszűnne a váltott ügyelet és mind a hat kórház folyamatos 24 órás szolgálatot teljesítene. Ugyanakkor ezek a kórházak sem szakmai profiljukban, sem infrastruktúrájukat tekintve nem egységesek.
„Budapesten nincs egységes szakmai mátrix. Az Uzsoki ugyan az egyik legjobban felszerelt intézmény, de méreteit tekintve egy kiskórháznak felel meg, hiszen ez korábban egy kerületi intézmény volt. Ezzel szemben a SOTE Klinikái viszonylag nagy létszámmal és ágyszámmal működnek az ellátott feladatokhoz képest. Aztán van olyan intézmény, amelynek van XXI. századi igényeket kielégítő részlege, de olyan is, melynek az adottságai a XIX. századot idézik" – mondta a hvg.hu-nak Poller Imre egészségügyi szakértő, aki állítja, Budapestnek egyszerűen nincs egy jól felszerelt, minden szempontból komplex, XXI. századi léptékű kórháza.
Poller szerint aggályos, hogyan oldják meg a hat kórház non-stop ügyeletét, amikor nincs minden osztályból mind a hat kórházban. Előfordulhat, hogy valakit bevisznek a körzetileg ügyeletes urológiára, de az illetőnek olyan problémája van, amihez kellene egy nőgyógyász és egy érsebész is, de ez éppen abban a kórházban nincsen. Mivel úgy tűnik, plusz pénz nem kerül a rendszerbe, arra kicsi az esély, hogy a hat kórházat ilyen módon egymáshoz fejlesztik. Ebbe segíthet bele a többi fővárosi kórház betagozódása.
A Bajcsy- vagy a Dél-Pesti Kórházak eddig vegyes profilú kerületi intézményekként működtek, igaz mind kettőben van kiemelt szakmai profil (a Dél-Pestiben a pszichiátria, a Bajcsyban a kardiológia és a genetikai centrum), ezek elvben majd működhetnek segédkórházakként. Ha így lesz, az a betegszállítások számának jelentős növekedésével járhat. Emiatt még egy új profilt – a kórházak által felügyelt betegszállítást – is meg kell szervezni, mivel úgy fogják egyik kerületből a másikba hurcolni a betegeket, hogy közben ezek a tagintézmények ugyanahhoz a kórházhoz tartoznak.
A folyamatos ügyelet további problémákat okozhat az orvosi hiányszakmákban, miközben már eddig is gondot okozott az orvosok magas túlmunkája, amit ezidáig épp az ügyelet nélküli napokkal próbáltak féken tartani. Nem lehet azt sem tudni, hogy a fővárosi újraelosztásban milyen szerepet kapnak az országos hatókörű intézmények. Ezek egy része ugyanis nem csak a kiemelt ellátásában vesz részt, hanem területi ellátási kötelezettsége is van. Poller szerint, ha rosszul szervezik meg az átalakítást, az a fővárosi speciális intézményi helyzet és az ellátott betegek nagy száma miatt akár az ellátás összeomlását is eredményezheti.
Az átalakítás kapcsán az eddig felsoroltakon kívül is számos kérdés maradt még nyitva. Nem tudni, milyen létszámváltozásokkal jár majd az átalakítás, hiszen főleg az adminisztráció és a vezetők szintjén számos pozíció megszűnhet.
Nem látni, hogyan változnak a betegutak, mennyire sérülnek a már kialakult orvos-beteg kapcsolatok. Lehetetlen megbecsülni, hogy többet kell-e utazni egy ellátásért, csökkenek vagy nőnek-e a várólisták, megszűnnek vagy erősödnek-e a területi egyenlőtlenségek. Egyszóval: javul-e az ellátás vagy csak a problémákat helyezik át máshová?
A teljes cikk a hvg.hu oldalán olvasható.