A béren kívüli juttatások tervezett készpénzesítése ezért az egészségpénztárak hanyatlásához vezethet, ennek első jelei már érzékelhetőek, pedig a rendszer átalakítása még csak kezdeti stádiumban van. Az egészségpénztárak működése lehet a cafetéria tervezett béresítésének egyik áldozata - vélik a szakértők – írja a
Népszava – online.
Az Erzsébet-, illetve a SZÉP-kártya privilegizált helyzete mostanáig arra ösztönözte a munkáltatókat, hogy kevesebb pénzt helyezzenek el az egészségpénztárakba: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint míg 2009-ben még több mint 45 ezer forint volt az egy egészségpénztári tagra eső munkáltatói befizetés, addig tavaly ez az összeg már nem érte el a 30 ezer forintot sem, ami az 1998 óta vezetett statisztikák szerint negatív csúcsnak tekinthető. Az egyéni befizetések ráadásul igen csekély mértékben ellensúlyozzák az így keletkező hiányt.
Ennek a folyamatnak az eredménye az lett, hogy a két évtizedes múltra visszatekintő Honvéd Egészségpénztár beleolvadt a Prémium Egészségpénztárba, mert nem látta biztosítva a kiegyensúlyozott működését, ugyanis a tagok háromnegyede nem fizetővé vált. Ennek az volt az oka, a Világgazdaság információi szerint, hogy az egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás helyett inkább több Erzsébet-utalványt adnak ettől az évtől a honvédségi dolgozóknak.
Az egészségpénztárak nem reménykednek abban, hogy a cafetéria tervezett átalakítása során számukra kedvező döntés születik - vélik az illetékesek. A kormány ugyanis csak szavakban ösztönzi az öngondoskodást, valójában csak egyetlen céljuk van: az adóbevételek növelése, és a támogatások mérséklése, illetve olyan konstrukciók megteremtése, amely csak egy szűk, többnyire magasabb jövedelmű csoportnak kedvez.
A fő kérdés most az, hogy a jelenlegi járulékok mellett történik-e majd meg cafeteria készpénzre váltása, vagy módosítanak rajta, ha minden az eredeti elképzelések szerint valósul meg, akkor az egészségkasszák végveszélybe sodródhatnak.