Nem csillapodnak a kedélyek a három héttel ezelőtti, nagy port kavart cikkünkkel kapcsolatban, amelyben egy egészségügyi dolgozó azt állította: a kórházi fertőzések nagy részét a nem megfelelő higiéniai állapotok és az egyszer használatos eszközök sokszori újrafelhasználása okozza. Azóta rengeteg eset és rémtörténet járja be a hazai sajtót, vannak olyan egészségügyi dolgozók is, akik – név nélkül – erősen vitatják a kórházak, rendelők megfelelő higiéniai állapotát. Más szakemberek szerint azonban messze nem ekkora a probléma. Ami tény: a kórházak egyharmadában baj van a dolgozók kézmosási szokásaival – olvasható a
vasarnapihirek.hu portálján.
A WHO, azaz az Egészségügyi Világszervezet az ENSZ hatóságaként működik. Tucatnyi nemzetközi ajánlása van a betegbiztonság területén, ezek többségéhez Magyarország is csatlakozott. Ilyen például a kézhigiénia globális fejlesztése érdekében meghirdetett „Tiszta betegellátás – Biztonságosabb betegellátás" program és annak részeként a „Ments életeket: moss kezet" szlogenű kampány. A WHO a kézhigiénés gyakorlat intézményi szintjének minősítéséhez 2011-ben önértékelési rendszert is kidolgozott, Kézhigiénés Önértékelő Rendszer, azaz KÖR néven. 2014-től Magyarországon is éves feladat az intézmények számára a WHO KÖR elvégzése és ezt követően célzott kézhigiénia fejlesztési cselekvési terv készítése.
A KÖR-ben és a cselekvési tervben foglaltakat az egészségügyi hatóság ellenőrzi. „Hosszú folyamat, mire a WHO ajánlásai kézzel fogható eredményeket is hoznak, de országszerte pozitív a tendencia a kézhigiénés gyakorlat fejlődésével kapcsolatban. A kórházak egyharmadának van még elmaradása ezzel kapcsolatban, de a legtöbb intézményben már jól működik – nyilatkozta dr. Pusztai Zsófia, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője, aki hozzátette azt is: nincs akkora baj, amennyire kongatják a vészharangokat a hazai kórházi fertőzésekkel kapcsolatban.
Az egykor praktizáló orvos úgy véli, a legnagyobb bajt világszinten az egyre több antibiotikum rezisztens baktérium okozza, amelyre a WHO már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet. Ha nem figyelünk oda a helyes, megfelelő és indokolt antibiotikum-használatra, akkor a penicillin felfedezése előtti korszak köszönthet ránk. Ebben az egyénnek, a szakmának, az orvosoknak, a döntéshozóknak és a médiának is van felelőssége és szerepe – magyarázta Pusztai Zsófia.