Egy minapi konferencián a pandémia kezdete óta először szólaltak meg érdemben az NNK szakemberei.
Mivel a koronavírus-fertőzések fele a betegség tüneteinek megjelenése előtt történik, a járvány dinamikájában jelentős szerepet játszanak azok a tünetmentes fertőzöttek, akiknek aránya ma 40 százalékra tehető – mondta dr. Bognár Zsófia, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály, Járványügyi és Védőoltási Surveillance Osztályának infektológusa a Magyar Zoonózis Társaság (MZT), az NNK és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nemrégiben megrendezett tudományos ülésén, melyről a medicalonline.hu tudósított.
Az enyhe tünetes vagy tünetmentes betegek nyolc nap után nem fertőznek, a súlyos eseteknél a vírus átadásának képessége viszont akár három hétig is elhúzódhat.
A kórházi kezelések aránya szeptember első két hetében 24 százalékkal nőtt. Tavasszal a fertőzöttek felét kezelték kórházban, hiszen a járvány első két hetében az eljárásrend minden esetben intézményi ellátást írt elő. A módosítások nyomán később folyamatosan nőtt az otthonukban ápolt betegek száma. Az összes fertőzött harmada igényelt kórházi kezelést szeptember elejéig, három százalékuk került intenzív osztályra. A hospitalizált betegek 9,1 százaléka igényelt intenzív ellátást. Az intézményi kezelésre szoruló betegek 25,6, míg az intenzív osztályos ellátásban részesülők 60 százaléka hunyt el.
Az egészségügyi dolgozók 6,2 százaléka volt koronavírus-fertőzött szeptember közepén az NNK adatai szerint. Júliusban ez az arány 16 százalék volt Magyarországon, ami elmarad az Európában májusban detektált számtól, amikor az esetek 23 százaléka került ki az egészségügyiek közül.
Tavasszal sem volt, és most sincs elegendő reagens, kevés a nukleinsav kivonó kit, elfogyott a műanyagárú a PCR automatákhoz, mert a gyártókapacitások egyszerűen nem tudják követni az igényeket – magyarázta az alacsony tesztszám okait Kis Zoltán, az NNK Covid-teamjének vezetője, megemlítve, hogy tavasszal a mintavevő eszközökből volt szűk a keresztmetszet.
Kevés a szakember, így az NNK más főosztályairól vezényeltek át személyzetet, akik besegítettek a labormunkába. Kis Zoltán azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakszemélyzet hiánya okozhat problémákat. Példaként említette, hogy ha ritkán is, de előfordulhat, hogy kontaminálódnak az izoláló automaták. A kontaminált eredményeket a gyakorlott szakszemélyzet azonnal észreveszi, ám a kevés tapasztalattal rendelkezőknek nem feltétlenül tűnik fel a probléma.
További részletek a teljes cikkben