Covid-halálozás: a számokat ismerjük, az okokat nem

Tavaly szeptember óta a szerdai volt az első nap, amikor nem hunyt el covidos beteg hazánkban. 2020 márciusa óta kisvárosnyi ember 29.992 fő halt meg. Bár a pontos okokat nem tudjuk, hiszen ezt senki nem vizsgálta még, de a Covid-osztályokon dolgozó, Népszavának nyilatkozó orvosok tapasztalatai elszomorítóak, írja a Népszava.

Több ok együttesen játszhatott szerepet abban, hogy Magyarország elveszített közel 30 ezer embert a koronavírus járvány három hullámában. A leggyakrabban hivatkozott tényező a lakosság általánosan rossz egészségi állapota. Ehhez társultak a járvány elleni védekezés hibái: így a kevés tesztelés, az elnagyolt kontaktus-kutatás, a késlekedő és gyakran következetlen járványügyi intézkedések sorozata. Az okok között ott van a vírus orvos-biológiai újdonsága, az ellátórendszer szervezetlensége és szakemberhiány mellett az is, hogy az ágazatirányítás bezárkózása miatt a gyógyítók egymás tapasztalataira sem mindig támaszkodhattak.

Vitrai József népegészségügyi szakértő a lapnak azt mondta: a 29.992 ezer halottból legfeljebb 20-22 ezer írható a járvány számlájára. A nyilvántartott covidos elhunytak között sokaknak a halálát nem a koronavírus-fertőzés, hanem más alapbetegség is okozhatta. Ugyanakkor a rendhagyó körülmények – a lezárások, a kötelező maszk-, és a fertőtlenítőszerek használata – miatt közel tízezerrel kevesebben is haltak meg (nem a Covid miatt), mint arra a korábbi évek adatai alapján számítani lehetett. A többlethalálozást akkor látjuk, ha megnézzük, hogy az elmúlt öt év átlagában hányan haltak meg, és ehhez képest mennyi volt a veszteség a járvány idején. Ez Magyarországon az adott időszakban mintegy húszezer lehet. Vitrai egyetért Ferenci Tamás biostatisztikussal, aki a minap közzétett elemzésében arra jutott: Európában a legrosszabb halálozási statisztikájú országok utolsó harmadában vagyunk, de nem igaz az, hogy világelsők lennénk. Olyan országok előznek minket mint Bulgária, Csehország,

Lengyelország, Románia, Litvánia. És persze vannak olyan országok is – például Dánia, Izland, Norvégia, Finnország –, amelyekben egyáltalán nem vagy nagyon mérsékelten okozott többlethalálozást a járvány.

Arra a kérdésre, hogy ők vajon mit csináltak másként, Vitrai József azt felelte: egészen biztos, hogy jobban védekeztek: azaz minden fertőzött esetében alapos volt a kontakt-felderítés, akikre pedig így rátaláltak, azok karanténba kerültek. Az is ismert, hogy ezek az országok tízszer annyit tesztet végeztek, mint mi. Hozzátette: nyilván volt kulturális oldala is az eredményes védekezésüknek: ahol az emberek megbíznak a kormányzatban, a járványügyi hatóságokban, ott követik az ajánlásokat, betartják a szabályokat.

Hogy valójában mi vezetett az óriási halálozáshoz, annak Magyarországon még nem kezdődött el a módszeres feltárása. Azt sem tudni, hogy az egészségügy irányítói, a járványügyi hatóságok foglalkoznak-e a kérdéssel. Vizsgálják-e, hogy mi történt a betegekkel az ellátórendszerben. Nem tudni azt sem, hogy ezzel kapcsolatban folytatnak-e bármilyen célzott kutatást. Csak az a biztos, hogy ilyesmiről sem a közönség előtt, sem szakmai fórumokon nem beszélnek.