Csak a körzetek biztosak, az ellátás nem

Mint ismert, tavaly nyáron jelent meg a Semmelweis Tervről szóló kormányhatározat, amely a – mintegy 1-1,5 millió lakost ellátó – térségi egységek létrehozásáról döntött. Akkor még mindössze csak annyit erősített meg a szaktárca, hogy az egészségügyi ellátórendszert várhatóan nyolc körzetre bontják, de a részleteket csak novemberre ígérték. Noha a lakosságot tájékoztató térképet máig nem hozta nyilvánosságra az egészségügyért felelős államtitkárság, a Népszava által június 1-jén – a kormánydöntést követő napon – közölt változat lényegében nem módosult - írja a lap.

A késlekedés azonban egyértelmű, hiszen az államtitkárság tervei szerint idén május 1. után már teljes gőzzel üzemel az új ellátórendszer, amelyben „mindenki számára egyértelmű lesz a betegút- és a térségi beosztás"; az ezekhez szükséges megállapodásokat pedig április végéig alá is írják. Nem tudni, hogy mikor tájékoztatják minderről – ha egyáltalán szándékukban áll – a lakosságot, de a tervek szerint minden betegnek lesz egy elsődleges ellátási intézménye, a körzetében ugyanakkor bármely kórházhoz, rendelőhöz vagy orvoshoz fordulhat. Gond akkor van, ha a renitens páciens egy másik körzetbe jár (vagy járt eddig), hiszen akkor fizetnie kell.

A Szócska Miklós egészségügyi államtitkár nevével fémjelzett Semmelweis Terv azért „javasolta" a szabad orvosválasztás megszüntetését, hogy a betegellátási költségeket és egyéb terheket arányosíthassák. Úgy vélték, az lenne kívánatos, ha a térségekben a betegeket a lakhelyükhöz közel eső kórházakban látnák el. Ezzel ugyanis enyhülhet a betegelvándorlás okozta aránytalan terhelés a fővárosban és az egészségügyi ellátórendszer egyes pontjain – érveltek. (Az ellátás térségi beosztása.)

Csakhogy paradox módon éppen a fővárosra terhelődik majd a legnagyobb teher, hiszen Budapest három óriási térség központjává válik, amelyekben valójában senki sem garantálja a fővárosiak betegellátásának biztonságát. A budapestieket és a vidékről érkezőket ugyanis egyszerre látják majd el egy észak-pesti, egy dél-pesti és egy budai csúcsintézményben, a körzetbeosztás pedig itt is igen szigorú. Az észak-pesti a Honvédkórház bázisán működik majd, míg a dél-pesti centrum a Korányi-projekttel megerősített Semmelweis Egyetem (SE) bázisán, a budai pedig a János-kórház– Kútvölgyi tömb–Városmajor egységben lesz. Maga a térségi felosztás egyébként meglepő, hiszen a fővárosban a budai oldal egy részét – a III. kerületet – Pesthez csatolták, ám ha például a XIII. kerületből valaki a budai oldalra szeretne menni orvoshoz, már nem teheti meg, vagy csak pénzért.

A fővárosihoz hasonló érdekességek mutatkoznak az országos betegellátási térképen is; Tokajt Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Nagykőröst a ceglédi kistérségből, az esztergomi kistérséget – és Esztergom városát – pedig Komárom-Esztergom megyéből szakították ki, míg egykét somogyi települést állítólag „elírásból" jelölt meg a múlt heti kormányhatározat a dél-dunántúli térség részeként.

Az új betegellátási térkép egyébként nemcsak a betegek tájékoztatása, hanem az egészségügy valódi irányítása miatt is fontos lenne, hiszen a fővárosi és megyei intézmények átvételét követően a még önkormányzati fenntartásban lévő kórházak is állami kézbe kerülnek idén. Az államosítás során egészségügyi intézmények a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerülnek, amelyen belül a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) jelölték ki fenntartónak, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.

Az átadás-átvétel lebonyolítására, valamint az új betegirányítási térkép kidolgozására a GYEMSZI szervezeti egységeiként működve november végéig kellett volna létrejönnie az úgynevezett Állami Egészségszervezési Központnak, valamint a Térségi Egészség-szervezési Központoknak (TESZK) is. Utóbbiak felelnek majd ugyanis egy térség egészségügyi intézményeinek ellátási körébe tartozó betegekért, határozzák meg a kapacitások intézmények közötti felosztását, s gyakorolják majd a munkáltatói jogokat is.
Az állami egészségszervezési rendszer kialakítása egyébként több tízmilliárd forintos költséget jelent, ám erről szintén nem hozott nyilvánosságra semmit a szaktárca.

A Népszava birtokában lévő minisztériumi háttérszámítások szerint azonban a TESZK-ek létrehozása mintegy 300 millió forintba kerül darabonként, az új térségi központok kialakítása pedig csak Budapesten egyenként is meghaladja a tízmilliárd forintot. A tervek szerint befejezik, sőt kibővítik az „SE Korányi projektet", amelyben a volt Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, az Országos Idegtudományi Intézet, valamint más szakmák odatelepítésével létrejöhet az úgynevezett dél-pesti sürgősségi centrum és oktatóbázis. Erre egy 7,4 milliárdnyi uniós forráson felül 10,5 milliárd forintot szánnának.

A MedicalOnline egyébként a nyolcból 6 TESZK leendő vezetőjének nevét derítette ki; értesüléseik szerint a miskolci központú térség élére Tóth Lászlót, a Miskolci Egészségügyi Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, a szegedi központú térségbe Mészáros Jánost, az SZTE ÁOK controlling-igazgatóját, Pécsre a már említett Horváth Zoltánt, Győrbe Varga Gábort, a Petz Aladár Kórház korábbi főigazgatóját, a debreceni központú térségbe pedig Ónodi-Szűcs Zoltánt, a Debreceni Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. elnök-vezérigazgatóját szánják. Budapesten egyelőre csak Schiszler István neve ismert, ám további két vezetőt jelöl még az államtitkárság a három fővárosi térség élére.