Így vívódott annak idején
Szent-Györgyi Albert. Akárhogy is, az antifasiszta és antikommunista, még a háború előtt Nobel-díjjal elismert tudós nemcsak túlélte a világégést, hanem a most előkerült dokumentumok alapján 1945 februárjában még embermentő tevékenységet is folytatott. A nagyrápolti nemesi előnevű Szent-Györgyi Albert Kertész Imrét leszámítva az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki Magyarországon kaphatta meg a kitüntetést – olvasható az
mno.hu portálján.
Szent-Györgyi Albert élete bővelkedett váratlan fordulatokban. Az első világháborúban kitüntetik bátorságáért, majd öncsonkítást követ el, hogy ne kelljen a fronton maradnia (nem egyszerűen életét féltette, hanem a háborút tartotta értelmetlennek). 1942-től a magyar antifasiszta ellenállás egyik fontos alakja, szimbolikus tett volt részéről, hogy a Népszava karácsonyi számában interjút adott Kállai Gyulának, az ekkor már illegális kommunista újságírónak.
1943 elején a magyar béketárgyalások előkészítésének érdekében Törökországba utazott, hogy kapcsolatot vehessen fel a brit hírszerzéssel. A Gestapo ellene indított nyomozása miatt neve egészen magas szinten is ismert volt, olyannyira, hogy 1943 tavaszán Hitler a Horthy Miklóssal történt klessheimi találkozás során a kormányzót felelősségre vonta. A német megszállás után illegalitásba kényszerült, titokban többször tárgyalt Horthyval. Kruchina Viktor folyamőr századossal és másokkal ellenállási csoportot alakított, de a nyilas-hatalomátvétel után a sorozatos lebukások miatt már csak bujkálni tudott.
Szent-Györgyinek alapos oka volt félni. 1939-ben a finnek ellen viselt háború miatt nyilvánosan is elítélte a Szovjetuniót. 1940 januárjában annyira meghatotta a finnek hősies védekezése, hogy a háborús erőfeszítések támogatására és „az oroszok elleni tiltakozása" jeléül elküldte Nobel-díjának kétszáz grammos színarany érmét a Finn Vöröskeresztnek. Ezt a magyar kormány visszavásárolta, és a Budapest Történeti Múzeumban állította ki, ahonnan 1945-ben feltehetően éppen a szovjet csapatok rabolták el.