Az üres orvosi állások több mint 6, a szakdolgozóiak közel 5 százaléka a fekvőbeteg-ellátó intézményeket érinti.
A frissen elkészült egészségügyi humánerőforrás-statisztika szerint minden a legnagyobb rendben van. Ha viszont jobban megnézzük, kiderül, hogy ez csak a látszat, írja a hvg.hu.
Az egészségügyi dolgozók száma emelkedett, a szakképzésben részt vevőké nem csökkent, mind kevesebben távoznak külföldre, az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzete jelentősen javult. Így foglalható össze az a beszámoló, amely az egészségügy múlt évi humánerőforrás-helyzetéről ad számot. Örvendetes már önmagában az is, hogy ez elkészült és felkerült az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) honlapjára, hiszen három éven át törvénysértő módon elmaradtak a kötelező éves beszámolók. Így most egyszerre jelent meg három év számvetése.
Nem lódít, aki azt állítja, hogy ma több az orvos és a szakdolgozó, mint 2011-ben.
Az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők tábora is gyarapodott – a hivatalos terminológia így nevezi az ágazat ténylegesen hadra fogható dolgozóit, azokat, akik az önálló munkavégzéshez szükséges feltételeket teljesítik. Csakhogy az adatbázist ötévente kell frissíteni. Ciklusok közben rendre növekszik, halmozódik a létszám, 2010-ben, 2015-ben viszont – és minden bizonnyal a 2020-ban esedékes következő frissítésnél is így lesz – több ezer fővel csökkent az érvényes működési engedéllyel rendelkezők száma.
Az összesített adatoknál némileg árnyaltabb képet mutat a megyékre lebontott orvosi létszám. Szembeötlő, hogy Budapesten és a másik három orvosegyetemi városnak (Szeged, Debrecen, Pécs) helyet adó megyében nagyjából a duplája vagy annál is magasabb a gyógyítók lakosságszámhoz mért aránya, mint az ország más vidékein. A nyilvántartásban szereplő doktorok felének Budapesten, Baranya, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében van a „bejelentett tartózkodási helye vagy az állandó lakcíme” – fogalmaz az ÁEEK beszámolója. Ennek alapján azonban még nem lehet kijelenteni, hogy valóban ennyien és ott dolgoznak. S ha ott is dolgoznak, akkor vajon idejük mekkora részét töltik gyógyítással, s ebből mekkora a köz-, illetve a magánszféra részesedése?
A fogorvosok és a gyógyszerészek is szívesebben választják az egyetemekhez közeli munkahelyeket. Kivétel Győr-Moson-Sopron megye, ahol háromszor annyi fogorvos jut tízezer lakosra – persze az osztrák fogturisták kiszolgálására berendezkedve –, mint például Borsodban, és négyszer annyi, mint Nógrád megyében. Jóllehet a kimutatások szerint szépen gyarapszik a fogdoktorok száma, arra nem tér ki az elsősorban a döntéshozók tájékoztatására készülő hr-beszámoló, hogy a közfinanszírozott, alapellátó praxisok közül 246 tartósan betöltetlen. Érdekes, hogy a szakdolgozók megyénkénti eloszlása jóval egyenletesebb. A főváros meglehetősen kis vonzerejű: kevesebb mint 106 ápoló jut 10 ezer lakosra, míg a fajlagosan legtöbb, 141 szakdolgozóval Baranya megye dicsekedhet.
A működéshez szükséges álláshelyek mindössze 4 százaléka betöltetlen – állítja az ÁEEK és a KSH legfrissebb, Magyarország elmúlt évét elemző összeállítása. A megoszlás azonban egyenetlen, mivel az üres orvosi állások több mint 6, a szakdolgozóiak közel 5 százaléka a fekvőbeteg-ellátó intézményeket érinti. A legtöbb szakembert Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nélkülözi: minden tizedik állás betöltetlen.
Döbbenetes az alkoholbetegek gondozásának az ellehetetlenülése.
A 2017-es évvel összehasonlítva növekedett az aneszteziológiát, a belgyógyászatot, a kardiológiát, az ortopédiát és traumatológiát, a nőgyógyászatot választók száma. Ugyanebben az időszakban felére csökkent a klinikai onkológiai szakképzésbe lépőké. A geriátriai mellett a (vesebetegségekkel foglalkozó) nefrológiai és a sugárterápiás szakképzésre is egyetlen fő lépett csak be, pedig mindkét szakterület évek óta országos hiányszakmának minősül – áll az ÁEEK beszámolójában.
Látszólag népszerű volt a pályakezdők körében a háziorvosi szakma, hiszen tavaly 76, az azt megelőző évben pedig 74 támogatott szakorvosjelölt választotta az alapellátásban nagy szakmai önállóságot kínáló hivatást. A látszat azonban csal: más adatbázisokból tudható, hogy a tartósan betöltetlen praxisok száma már a 400-at közelíti.