„Csak szétkenjük a baktériumot az egész kórházban”

Az elmúlt évtizedben folyamatosan romlott a kórházi fertőzések előfordulása szinte minden mutató szerint: több lett a multirezisztens kórokozó okozta fertőzés, a clostridiumos és a véráramfertőzéses eset is –  írta a telex.hu a témáról szóló cikksorozatának harmadik részében.

Mint kifejtik, az okok egy részéről a kórházak nem tehetnek: egyre több az idős, legyengült, alapbetegségek sorával élő súlyos beteg, akik sokkal inkább ki vannak téve a fertőzésveszélynek, mint az egészséges emberek. Időnként maguk is behurcolnak kórokozókat, és a látogatók sem vigyáznak úgy a tisztaságra, mint kellene. A baktériumok közben világszerte egyre ellenállóbbak a kórházakban bőven adagolt antibiotikumokkal szemben. Az intenzív osztályokon a betegekből csövek lógnak ki, és minden invazív beavatkozás azzal a rizikóval jár, hogy bejut valami a szervezetükbe, amitől még betegebbek lesznek.

Az egyik nagy budapesti kórház középvezetője azt mondta, hogy lelkes szakemberek mindenütt vannak, és „papíron” jó a helyzet: vannak eljárásrendek, stratégiák, szabályzatok, megtartják a dolgozóknak az infekciókontroll-képzéseket, ahogy az elő van írva. Működnek a sterilizálók, így-úgy meg van oldva az ágyneműk mosása, a takarítás. A baj szerinte nem ezzel van, hanem hogy minden igyekezet ellenére a fertőzések megelőzését mindig szem előtt tartó szemlélet, a megfelelő fertőtlenítés alapvetősége „még mindig nem része a kórházi munkakultúrának”. A koronavírus-járvány lecsengésével szerinte „kikopott a fertőzéstől való félelem”, és már megint az van, hogy a kézfertőtlenítő adagolói nincsenek mindig újratöltve.

Az állandó forráshiány miatt a kórházak menedzsmentje inkább a napi működési problémák folytonos megoldásával van elfoglalva: hogy legyen elég ember, bér, gyógyszer és ezekre forrás. Mindennapos küzdelem a kórházi középvezető szerint, hogy „legyen elég lábzsák, fertőtlenítőszer, gumikesztyű, papírtörlő”, és hogy a folyton pörgő, súlyosan túlterhelt dolgozóknak beleférjen két beteg között kezet mosni. Az osztályokon megcsinálják a kötelezőt, jelentik a fertőzéseket, de az energiáik a napi működésre mennek el – mondta a forrás elsősorban a nagyon erősen leterhelt, betegek tömegeivel küzdő és a leginkább lepusztult infrastruktúrával rendelkező budapesti kórházakra utalva.

Az emberhiány pusztító hatásairól több kórházi ápoló is beszélt. Egy forrás – aki több mint 20 éves ápolói tapasztalattal rendelkezik egy állami kórházból – arról számolt be, hogy a sok felmondás miatt annyi a pluszmunka, hogy az ápolóknak gyakran az orvosok és takarítók munkáját is végezniük kell.

Továbbiak a teljes cikkben