• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Csató Gábor: A mentődrónok alkalmazása már a jelen

Lapszemle 2019.10.11 Forrás: haon.hu
Csató Gábor: A mentődrónok alkalmazása már a jelen

Jelenleg azon dolgozunk, hogy hogyan lehet a telefonos elsősegélynyújtás alapján az újraélesztést még rövidebb idő alatt elvégezni.

A debreceni származású dr. Csató Gábor 2017 januárja óta tölti be az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatói posztját. Az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést vezetett be, mellyel kivívta a mentős szakma megbecsülését, és bajtársaival karöltve folyamatosan arra törekszik, hogy a mentőszolgálat minél hatékonyabb munkát végezzen, minél több életet tudjanak megmenteni. A főigazgató a közelmúltban adott interjút a haon.hu-nak.

Fiatalon, mindössze 33 évesen került az Országos Mentőszolgálat élére. Hogyan fogadta a szakma?

A mentőszolgálat a magyar egészségügy különleges területe, hiszen ez egy félkatonai szervezet. A mentésügy itthon 132 éves múltra tekint vissza, az Országos Mentőszolgálat pedig 71 éves. Évszázados tradícióink, évtizedes szervezeti hagyományaink vannak. Nekem szerencsém volt, hiszen egészen orvostanhallgató koromtól kezdve mentőztem: mentőápoló és mentőtiszt is voltam Hajdú-Bihar megyében, majd végzés után mentőorvosként folytattam a munkát. Ennek köszönhető, hogy hiteles tudtam lenni saját szakterületemen belül is. Alapképesítésemet és szakvizsgámat pedig aneszteziológia és intenzív terápiából szereztem, amiben a szakmai lépcsőfokokat végigjártam, a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban, majd Budapesten, így ezen a területen is tudtam bizonyítani.

Milyen célokat tűzött ki maga elé főigazgatóként és mik valósultak meg ezekből?

Amikor a pályázatomat írtam, majd amikor a mentőszolgálathoz főigazgatóként megérkeztem, azt láttam, hogy megkopóban van, elhalványult az a fény, amit én még orvostanhallgatóként, a kétezres évek elején tapasztaltam a mentőszolgálatnál: hiányzott az igazi bajtársi közösség, hiányzott a társadalom részéről elengedhetetlen megbecsülés. Legfontosabb célkitűzéseim voltak, hogy ezt a megbecsülést visszaépítsem, és olyan fejlesztéseket kezdeményezzek, amelyek korábban várattak magukra. Koromból és látásmódomból fakadóan elengedhetetlen volt, hogy a rendelkezésre álló új technológiákat, digitális vívmányokat minél hamarabb elkezdjük használni, és kiteljesedjen a digitalizáció kultúrája. Kezdjen el megújulni az eszköz- és autóparkunk, próbáljunk olyan tisztességes bérrendezési útra lépni, amit minden bajtársunk megérdemel. Ma a felsoroltakkal már mind jó úton járunk: a lehetőségekhez mérten digitalizáltuk a mentőszolgálatot, elindult az ágazati béremelés, amibe a mentőszolgálat is beletartozik, sőt, ezenfelül további tízszázalékos béremelést is kaptak a mentődolgozók 2018-ban.

Más nem is mutatja jobban, hogy milyen megbecsülésnek örvend a mentőszakma, mint az, hogy a Nézőpont Intézet tavalyi felmérése szerint a lakosság több mint 80 százalékának a bizalmát élvezzük, és azoknak, akik találkoztak velünk, több mint 90 százaléka volt elégedett az általunk nyújtott teljesítménnyel.Sőt, közösségimédia-kampányainknak köszönhetően látjuk és érezzük, hogy milyen szeretetnek és megbecsülésnek örvendünk.

Korábban a szakmában nem dolgoztak mentőápoló nők, ön azonban bevonta őket is a munkába. Miért volt ez fontos?

Sokat dolgoztam külföldön, legtöbbet az Egyesült Királyságban, de jártam más európai országokban is, és azt láttam, hogy szinte minden mentőszolgálatnál dolgoznak női mentődolgozók is. Saját mentőszolgálatunkat ismerve pedig tudtam azt, hogy nálunk a nők csak orvosként, mentőtisztként vagy az irányításban tudnak dolgozni. Sem a mentőgépkocsi-vezetői, sem a mentő­ápolók munkaköre nem volt nyitott számukra.

Számomra természetes volt, hogy ha ezeket a munkákat külföldön nők is tudják végezni és a magyar kórházakban az ápolók jó része nő, akkor ez nem jelenthet problémát a mentőszolgálatnál sem.

A testi-lelki teherbírást nem a nem határozza meg. Ráadásul vannak olyan ellátások, ahol másként tud egy női beteghez egy női ápoló szólni. Megnéztük a jogszabályi környezetet, a munkabiztonsági előírásokat, és semmilyen olyan akadályt nem találtunk, ami hátráltatta volna, hogy a nőket a kivonuló munkakörökben is foglalkoztassuk. Ezzel is egy nyitottabb mentőszolgálat felé próbáltunk lépni, és azok a közösségeink, amelyek eddig jórészt férfi közösségek voltak pár mentőállomáson, most már egy-egy női mentődolgozóval gyarapodtak. További kérdések és válaszok a teljes cikkben

(Fotó: OMSZ)

Legolvasottabb cikkeink