Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával Szegeden tavaly kezdődött a vezető rezidensi rendszer pilotprojektje.
Idehaza mindössze 250 műtétet kell elvégeznie a sebészeti szakképzésben részt vevő rezidensnek, ezzel szemben Németországban több mint hétszázat, míg az Egyesült Államokban ezernél is többet – hangzott el Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnökének előadásában a nemrégiben megrendezett Medicina Fórumon - melyről a medicalonline.hu tudósított.
Tüntetések helyett immár a tárgyalóasztalok mellett tevékenykedik leginkább az MRSZ – fogalmazott az elnök –, ám úgy tűnik, így is sikerül eredményeket elérni az ágazatvezetésnél. Az orvosképzés tervezett átalakításának iránya Sipka Balázs szerint jó, ám néhány ponton még módosítanának annak érdekében, hogy megfelelő számú, és jó minőségű munkát végző orvos álljon majd rendelkezésre az egészségügyben. Ennek érdekében az MRSZ az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal és a Pécsi Tudományegyetemmel közösen, a Merkely-féle reformbizottság részbizottságaként közösen kidolgozott egy olyan komplex programot, amely leginkább a képzési jogok és az ellátási kötelezettségek közötti ütközéseket orvosolná, és segítené, hogy a rezidensképzés a jogszabályoknak megfelelően történjen – ami ma még nem feltétlenül van így.
Az eddigi gyakorlattól eltérően a rezidensek a szakképzésük ideje alatt is végezhessenek érdemi munkát – szerepel a javaslatcsomagban. Példaként a sebészek képzését hozta Sipka Balázs, aki elmondta, hogy a rezidens a képzés első és utolsó előtti napján – hat év képzést követően – sem jogosult vakbélműtétre, de még egy anyajegy eltávolítására sem. Mind az államnak, mind a szakorvosjelölteknek javára válna, ha a képzési időszak egyes állomásain az addig megszerzett tudás mellé a szakmák által meghatározott kompetenciákat is rendelnének. A papíralapú adminisztráció helyett informatikai hátteret kértek a beavatkozási listák követéséhez, amely az ellenőrzést is lehetővé tenné.