Az egészségügyi szakma azon vitatkozik, rendszerhiba történt-e Egerben vagy csak egy egyedi eset?
Az orvosokat is megosztja a minap bíróság elé került tarnabodi csecsemőhalál. Tavaly januárban több orvos sem ismerte fel, hogy a tarnabodi hat hónapos, lázas csecsemőnek életveszélyes bakteriális fertőzése van. Hiába rohangáltak, s jártak meg a szülők 24 óra alatt legalább négy ellátóhelyet, két orvos is látta a gyereket, kórházba azonban egyikük sem utalta be, amikor pedig a szülők maguk vitték oda a kicsit, beutaló híján elküldték őket - írja a Népszabadság.
Van, aki azt feszegette: szabad-e ellátni 70–80 gyereket egy orvosnak a vasárnapi ügyeleteken? Mert hogy annyian, egy hurutosabb időszakban biztosan jönnek. Hogyan lehet különbséget tenni egy banális fertőzés okozta láz és egy súlyosabb következményekkel járó eset között? Vagy helyes-e rezidensekkel, illetve nyolcvan év körüli gyógyítókkal működtetni a gyermekgyógyászati osztályokat?
S vannak olyan „megmondók" is, akik szerint rendszerhiba történt. Mánya Kristóf gyermekgyógyász főorvos, aki korábban az egri kórház gyermekosztályán is dolgozott, azt mondta: az eset is azt bizonyítja, hogy a hiba lehetősége a rendszer kuszasága, a gyógyítók agyonterheltsége miatt kódolva van. Különösen igaz ez Egerre és környékére, ahol a Hospinvest-kísérlet tönkrevágta a szakmák többségét.
Az egészségügyért felelős államtitkárság szerint azonban nincs rendszerhiba, Szócska Miklós államtitkárnak feltett kérdésünkre azt válaszolták, hogy egyedi esetről van szó - írja a lap.
Kétségeink azért a betegutak rendezettségét illetően a tárca reagálása után is maradtak. A csecsemő ügye nem példa nélküli, idén februárban például a Bama.hu portál számolt be egy hasonló esetről, amikor pécsi szülők jelezték fölháborodva: a városi Munkácsy utcai fülészeti klinika ügyeletén orvosi ellátást nem, csak tanácsot kaptak, hogy hova vigyék a fájdalomtól síró gyerekeiket - emlékeztet a cikkíró. További részletek, vélemények a teljes cikkben