• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Cselédkönyves orvosként kezdte

Lapszemle Forrás: mok.hu

Életműdíjat kapott a ceglédi háziorvos, aki úgy véli, jól választott pályát, mert nem tudna mást csinálni, ez az élete.

Dr. Bencsik Erzsébet ötvenhét éve szerezte orvosi diplomáját, 47 éve pedig egy és ugyanazon a körzetben gyógyít háziorvosként Cegléden. A háziorvos munkásságát Békássy Koppány életműdíjjal ismerték el az október közepén rendezett XX. Pest Megyei Orvosnapokon, olvasható a mok.hu portálon.


Felmenői között nincs orvos, de a gyógyítás már gyermekkorában érdekelte. A Ráckevei Gimnáziumban érettségizett, s innen egyenes út vezetett a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol Haynal Imre professzor is tanította.

Az orvosi diplomáját 1959-ben szerezte, ekkor már egy éve házasságban élt, férje a Műegyetemen végzett, gépészmérnök volt, és a Vízkutató Vállalathoz helyezték Ceglédre. Így került szigorló orvosként – ahogy akkor nevezték „cselédkönyvesként" – a férjét követve a Ceglédi Városi Kórház belgyógyászati osztályára. Majd központi gyakornok lett, ami azt jelentette, hogy a szakminisztériumtól kapta a fizetését (ezt a rendszert éppen akkor vezették be), s a röntgenbe irányították, bár nem akart röntgenorvos lenni. Más választása nem volt az orvoshiány miatt, hiszen 1956-ban rengeteg gyógyító elment az országból. Az ötvenágyas osztályt vezető főorvos Szegedről járt, a két beosztott orvos pedig folyamatosan ügyelt, sokszor a hétvégi ügyelet után csak hétfőn este tudott hazamenni.

Bár többen próbálták lebeszélni, 1969-tól ceglédi a VI. körzet háziorvosa lett. A mai napig itt várja a betegeit, s immár a harmadik generációjukat is gyógyítja.

Szerencsésnek tartja, hogy a városi rendelőintézetben van a rendelője, így egy-egy gyors konzultációra bekopoghat a kollégákhoz, sok mindent el tud intézni a betegeinek, akiknek nem kell hetekig várniuk az előjegyzés miatt. Bár most elég jó a helyzet a járóbeteg-ellátásban véleménye szerint, és ha szidják is az egészségügyet itthon, jó lenne, ha mindenütt úgy működne az ellátás, ahogy Cegléden.

Az önkormányzattól kevés segítséget kapnak a ceglédi háziorvosok, például nem mentesültek az ipa fizetése alól, de legalább a parkolásért nem kell díjat fizetniük. Igaz, teszi hozzá nevetve, ő már alanyi jogon mentesülne, hiszen elmúlt hetvenéves. Központi ügyelet van, ami nagy terhet vesz le a vállukról, meg is jegyzi: ha ez nem lenne, akkor már nem tudna dolgozni.