• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Csiba: Érdemi a többlet az egészségügyben

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap Online

"Olyan egység kerül ki az egészségügyi ellátók kötelezettségei közül, amely tartozásaik jelentős részét termelte".

Jövőre összesen 1276,152 milliárd forint jut az egészségügyre a 2015-ös költségvetési javaslat szerint, ami 6,5 százalékkal magasabb az idei keretnél. Rétvári Bence államtitkár még a hét végén jelentette be, hogy a „költségvetés intézményeinek adósságrendezésére" hatvanmilliárdos általános céltartalékot különítenek el, amelybe beletartoznak a kórházak is. A Magyar Hírlap megkereste ennek nyomán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatóját, aki úgy véli, a 6,5 százalékos növekedés érdemi többletet jelent, hiszen a jelenlegi adósságállomány körülbelül nyolc százaléka az éves kórházi büdzsének.

Csiba Gábor szerint ugyanakkor fontos figyelembe venni Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábbi bejelentését is, amely szerint élesen elválasztanák egymástól az állami és a magánellátást, vagyis az utóbbi szolgáltatókat a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozná. „Amennyiben ez így lesz, olyan adósságtermelő egység kerül ki az egészségügyi ellátók kötelezettségei közül, amely tartozásaik jelentős részét termelte" – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, az OEP „direkt módon" csaknem százhetvenötmilliárd forintot fizet a magánszolgáltatóknak, miközben az „indirekt", kórházakon keresztül történő kifizetések összege nem ismert. Csiba rámutatott, ha ennek csak a fele megmarad mint megtakarítás, s a maradéknak is csak a húsz százaléka lesz tényleges nyereség, akkor néhány év alatt – a külső segítségen kívül – a rendszer „önmaga szünteti meg az adósságtermelést".