• nátha
    • A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

      A vírus, amit a kisgyerekes szülőknek fontos ismerniük

    • Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

      Nátha, megfázás: mikor forduljunk orvoshoz?

    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

Csipkerózsika és a rákkutatás

Lapszemle 2019.09.21 Forrás: Quibit
Csipkerózsika és a rákkutatás

A rendezvényen közérthetően, életközeli példákkal illusztrálták a modern genetika vívmányait.

 Az egyre hangosabban dübörgő DNS-forradalomról, a genetika különböző elágazásainak történetéről, legfrissebb eredményeiről hallgathattak előadásokat az egyes területek neves kutatóitól a Quibit második közösségi estjének résztvevői. Az előadásokban röpködtek olyan tudományos hívószavak, mint a genomszekvenálás, a génszerkesztés, az antibiotikum-rezisztancia, az őssejtkutatás, a klónozás vagy a biohacking, és a meghívott vendégek úgy merültek el ezek részleteiben, hogy a mély szakmázás – amelyre az előadások utáni kötetlen beszélgetések is teret adtak – mellett közérthetően, életközeli példákkal illusztrálták a modern genetika vívmányait - írta a rendezvényről szóló beszámolójában a lap.

A huszadik század közepéig az volt az általános vélekedés, hogy a gének statikusak, vagyis nem mozdulnak el az elrendelt helyükről. Ezt az 1940-es években Barbara McClintock felfedezése változtatta meg, aki a kukorica DNS-ében észlelt olyan szakaszokat, amelyek helyet változtatnak a génállományon belül – ezeket ugráló géneknek, hivatalosabban transzpozonoknak nevezték. McClintock kutatásait sokáig nem vették komolyan, és csak 1983-ban kapta meg az orvosi Nobel-díjat, amikor már több kutatás is igazolta a transzpozonok létezését.

Bár az ugráló gének működése akár komoly genetikai károsodást is okozhat a gazdaszervezetnek, ezek többsége az evolúció során inaktiválódott, így nem jelentenek veszélyt. Sőt, az elmúlt néhány évtizedben a genetikusok rájöttek, hogy mobilitásuknak köszönhetően akár hasznos hordozók is lehetnének, különböző géneket bejuttatva a sejtekbe, de aktív transzpozonok híján ez csak elméleti lehetőség volt. Az 1990-es években végül egy magyar kutató vezetésével sikerült életre kelteni egy 20 millió éve inaktív, halból származó transzpozont.

Az áttörést elérő magyar tudós a molekuláris orvoslással foglalkozó, berlini Max Delbrück Center nemzetközi hírű kutatója, Izsvák Zsuzsanna volt, aki hétfői előadásában bemutatta a Csipkerózsikának elnevezett gén működését és lehetséges felhasználásait. Transzgenezissel már több gerinces állatot módosítottak így, például zölden fluoreszkáló malacokat létrehozva, de az emberi génterápiában is nagy jövőt jósolnak neki.

2013-ban a Science az év áttörésének nevezte a transzpozonok rák immunterápiában való felhasználását – ezt genetikailag manipulált immunsejtekkel lehet véghezvinni, amik felismerik és elpusztítják a ráksejteket. Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóság 2017 júliusában engedélyezte az egyik gyártónak az erre az elvre alapuló immunterápiás készítményének klinikai alkalmazását, ami a gyerekkori leukémiára jelent gyógymódot, de más ráktípusokra való felhasználására is folynak már klinikai vizsgálatok.

A további előadásokról a teljes cikkben olvashat

Legolvasottabb cikkeink