Csőd szélén az egészségügy

Az interjú során elmondta, hogy szóbeszédek alapján már fél évvel ezelőtt tudomást szerzett arról, hogy Kaposváron engedély nélküli őssejtterápiát végezhetnek. Azonban elmondta, hogy a hatóságokat azért nem értesítette, mert az ügy egyik gyanúsítottja – Seffer István –, akit személyesen is ismer, tagadta a kezelésekről terjengő pletykákat.

Az intézményből származó abortumokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kórház szállított elhalt magzatokat, mivel a szerződéses viszonyban álltak a Seffer-Renner Magánklinikával. A szerződés mellet a cég rendelkezett az ÁNTSZ-, illetve kutatási engedély alapján, őssejtgyűjtéshez és -tároláshoz abortumok átadására. Az igazgató elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban minden dokumentum rendelkezésre áll, ugyanis az abortumok átadásához szükség van az anyák írásos hozzájárulására.

Azonban az utóbbi időben nem csak az őssejtüggyel kapcsolatban került a figyelem központjába Kaposvár neve. A közelmúltban nagy sajtóvisszhangot keltett, hogy a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumának vezetője cégtársának adta bérbe az intézmény CT-berendezését, hogy a több hónaposra felduzzasztott várólistát kivárni nem akarókat itt vizsgálják meg pénzért. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kérdéses terület szabályozása nem teljesen egyértelmű, éppen ezért a kórház összeállított egy munkaanyagot a minisztérium, az egészségbiztosító, a biztosítási felügyelet, a kórházszövetség és más szakmai szervezetek részére, hogy kiderüljön, mekkora összeget lehet elkérni egy-egy nem a közfinanszírozásban végzett vizsgálatért.

Repa Imre aggodalmát fejezte ki, hogy a felsorolt szervezetek feltehetően eltérő választ fognak adni. Azonban annyit elmondott, hogy a belső vizsgálat során a kaposvári egyetem rektora a teljes körű felelősséggel rendelkező Egészségügyi Centrum vezetőjének lemondását elfogadta és a kórház a kérdéses szerződést azonnali hatállyal felmondta.

A napilap munkatárása ezt követően arról érdeklődött, hogy mi a szakember véleménye az egészségügy finanszírozásáról, ugyanis az utóbbi időben sok vészjósló nyilatkozat jelent meg a kérdésben. „A helyzet drámai, de azért azt ne felejtsük, hogy egészségügy volt, van és mindenkor lesz. Válaszolva a kérdésére, ha nem értenék egyet vele, akkor Rácz Jenővel nem álltunk volna ki hat hete és nem mondtuk volna el, hogy ez így nem megy tovább. Természetesen nem úgy, mint sok utánunk nyilatkozó neve sincs egészségügyi celeb. A mi véleményünk - intézményvezetőként - a mindennapos saját kínunkból-keservünkből fakadt. Újabb intézkedéscsomagot foganatosítottunk, amely miatt mindenki tücsköt-bogarat kiabált ránk. Mi vezettük be például, hogy harminc százalékkal csökkentjük a tervezhető ellátások számát, noha tudjuk, hogy ez a várólisták növekedésével jár" – mondta el a főigazgató.

A magyarországi egészségügy általános helyzetéről elmondta, a jelenlegi helyzet kialakulásához az vezetett, hogy nincs meghatározva egy valódi egészségügyi stratégia az ellátórendszer alakítására, ellátására, modernizálására, az ellátási feladatok felosztására. Véleménye szerint a reformpróbálkozások meghiúsulásának egyik jelentős oka volt az orvosi elit ellenállása.

Beszélt továbbá a biztosítási rendszer átalakításáról is, amelyet nem feltétlenül több biztosítós rendszerként képzel el. Elsősorban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár valódi biztosítóvá alakítását szorgalmazza, azaz egy olyan szervezetet tartana kívánatosnak, amely valódi biztosítói jogokkal rendelkezik, és aminek keretében minden állampolgár tisztában lenne a neki járó szolgáltatásokkal.

Bízik továbbá abba, hogy Magyarországon is bekövetkezik egy paradigmaváltás és rájönnek, hogy az egészségügy nem pénznyelő rendszer, hanem GDP-termelő ágazat, aminek jelentős részét képezné a termálvíz-gyógyturizmus.