Daganatműtét kamerával

Másfél centiméteres metszéseken keresztül, videokamera és speciális eszközök segítségével is el tudják már távolítani a tüdődaganatokat a Bács-Kiskun Megyei Kórházban. A lehető legkisebb műtéti beavatkozással járó „kulcslyuk", vagy hivatalos elnevezéssel, minimálisan invazív sebészeti módszereket az 1990-es évektől hazánkban is alkalmazzák a mellkassebészetben. A videóval asszisztált torakoszkópos technikát (video assisted thoracoscopic surgery, VATS) a kecskeméti megyei kórházban 1996-ban vezették be, ebben nagy része volt dr. Kovács Károlynak, az általános sebészeti osztály mellkassebész főorvosának – írja a baon.hu portálja.

Kezdetben egyszerűbb műtéteknél, például légmell kezelésénél vagy szövettani mintavétel céljából dolgoztak a kamerás eljárással – mondta a szakember, hozzátéve azt is, a sokéves tapasztalatok és az osztály felkészültsége nyomán viszont tavaly decembertől már akkor is használhatják, ha a műtétet rosszindulatú daganatos tüdőbetegség miatt kell elvégezni, amelynek során esetleg el kell távolítani az egyik tüdőt vagy tüdőlebenyt. Az ország 13 mellkassebészeti részlegéből a kecskemétivel együtt összesen hétben végeznek hasonló műtéteket. Kecskeméten eddig hat esetben alkalmazták sikerrel a VATS-technikát ilyen okok miatt.

A műtétnél nagy a szerepe az aneszteziológusoknak is, mert azt a tüdőt, amelynél a beavatkozást végzik, az altataóorvos nem lélegeztetheti. Így az érintett oldali tüdő összeesik, kisebb térfogatúvá válik. A sebészek 2-3 darab, egy-másfél centiméter nagyságú bemetszésen keresztül végzik el az operációt, a tüdőrész vagy daganat eltávolítását. Az „egyik" kulcslyukon vezetik be a körülbelül egy centiméter átmérőjű, nagy látószögű videókamerát, ennek – illetve a monitorra kivetített képek – segítségével az orvosok jól fel tudják mérni a mellüreget, és azt is, hogy a torakoszkópos technikával valóban el lehete végezni a műtétet. Előfordulhat ugyanis, hogy anatómiai okok, gyulladás, vagy esetleg a daganat előrehaladottsága miatt ezzel az eljárással nem lehet megoldani a problémát. Ilyenkor a mellkast hagyományosan megnyitó módszerhez kell visszatérni. Korábbi infarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, hörghurut például szólhat a VATS ellen, de ezek sem abszolút kizáró okok.

A műtét tervezésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a rákos daganat milyen stádiumban van. Egyelőre a kisebb, 2-5 centiméteres daganatokat tudják így eltávolítani.

Kovács Károly elmondta: az életkor viszont nem kizáró tényező, műtöttek már a módszerrel 80 évesnél idősebb beteget is.

Hogy mi az előnye a VATS technikának? Például sokkal kisebb lesz a műtéti heg – de az esztétikai szempontok mellett talán még fontosabb a beteg operáció utáni életminősége, fájdalma. A mellkas hagyományos feltárásához ugyanis 15-20 centiméteres vágás szükséges, ahhoz pedig, hogy az orvos keze és a műszerek beférjenek a mellüregbe, a bordákat 10-12 centiméterre szükséges egymástól eltávolítani. A műtét után mindez nagy fájdalmakat okoz a betegnek. Lényegesen kevesebb ugyanakkor a fájdalom a „kulcslyukon" keresztül történő beavatkozás után, a szervezetet nem veszi annyira igénybe és lerövidül a gyógyulási idő, gyorsabban felépül a páciens. Az elsősorban finanszírozási kérdés, hogy ez a mellkassebészeti daganatellenes műtéti megoldás mennyire válik általánossá. Egy ilyen műtéthez ugyanis a hagyományoshoz képest háromszor, négyszer több orvosi varrógépet használnak fel – emelte ki a főorvos.

Eddig a sebészeti osztálynak egy adott pénzügyi keret állt rendelkezésre az összes varrógépet igénylő műtéthez, ebből az összegből pedig nehéz volt kigazdálkodni a költségesebb beavatkozásokat. Dr. Kovács Károly azt is megjegyezte: várható, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jövőben a torakoszkópia alkalmazását külön keretből fogja finanszírozni. Így valóra válhat az a terv az osztályon, hogy az évi 300 műtét mintegy 30 százalékát ezzel a technikával végezzék el.