Demográfia: lesz-e, lehet-e fordulat?

Az utóbbi néhány évben kedvező és kedvezőtlen irányú népmozgalmi folyamatok egyaránt tapasztalhatók Magyarországon, de összességében a korábbiaknál több a pozitív fejlemény, ami reményt nyújt a demográfiai hanyatlás megállítására – lényegét tekintve ez olvasható ki a legfrissebb Demográfiai portréból - írta a magyarhirlap.hu.

A minap a KSH székházában bemutatott 2018-as jelentés kapcsán Spéder Zsolt a kedvező adatok közül kiemelte, hogy a házasságkötések száma a 2010-es mélypont után 2016-ra majdnem másfélszeresére emelkedett, a teljes termékenységi arányszám a 2011. évi 1,23-as mélypontról 2016–17-ben 1,49-re nőtt, ami az elmúlt két évtized legmagasabb értéke. A magyar társadalom továbbra is gyermekbarát, amit az is mutat, hogy az ideálisnak tartott, illetve a saját családba tervezett gyermekszám az elmúlt másfél évtizedben nem csökkent, az egyszerű reprodukciós szint fölött, vagy akörül – 2,2, illetve 1,9–2 – stabilizálódott. A gyermekvállalási kedv növekedése az utóbbi néhány évben legnagyobb arányban a tizenöt-tizenkilenc éves és a harmincöt évnél idősebb korcsoportokban következett be. A diplomás nők négy, az érettségizettek kilenc, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek pedig tíz százalékkal több gyermeket vállaltak 2016-ban, mint 2011-ben.

Az is kedvező, hogy egyértelműen növekszik a kétgyermekesből nagycsaládossá válás valószínűsége: a rendszerváltáskori huszonötről 2016-ra harmincöt százalékra nőtt a két gyermek után harmadikat is vállalók aránya.

A kedvező adatok és folyamatok ellenére az elmúlt évtizedben mégsem nőtt, hanem kilencvenezer körül ingadozott a születések száma. Ennek legfőbb oka az, hogy folyamatosan és gyorsulva csökken a szülőképes korú nők száma. Az 1970-es évek közepén-második felében született utolsó nagy létszámú korosztály (az úgynevezett Ratkó-unokák) mára elérte vagy már túllépte a negyvenéves kort, s ebben az életszakaszban már nagyon alacsony a gyermekvállalási hajlandósága. A jelenleg harminc év körüli nők létszáma – ők jelentik a gyermeket vállalók derékhadát – évjáratonként huszonöt-harmincezerrel kisebb, mint a Ratkó-unokáké. Hiába nő tehát a gyermekvállalási kedv, ha biológiai okból egyre kevesebb nő képes szülni. További adatok a teljes cikkben