Demográfiai Portré a gyermekvállalásról

Az elmúlt néhány évben növekedett a gyermekvállalási kedv Magyarországon, ám az élveszületések száma nem nagyon változott ugyanebben az időben. Ez azzal magyarázható, hogy gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma – állapítja meg a nemrég megjelent Demográfiai Portré gyermekvállalásról szóló tanulmányában, amelyről a g7.hu ír. 

Az elemzésből ugyanakkor az is kiderül, hogy nem minden korosztályban és iskolázottsági szinten erősödött ugyanúgy a gyermekvállalási kedv. A legnagyobb arányban a 15-19 évesek és a 35 év feletti nők, illetve az alacsony iskolai végzettségű nők körében nőtt a gyermekvállalás. A termékenység fiatal korosztályban tapasztalt növekedése pedig új jelenségnek számít Magyarországon a szerzők, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt demográfusok szerint.

Többek között ennek is köszönhető, hogy a gyermekvállalási életkor kitolódása az elmúlt bő fél évtizedben gyakorlatilag megállt Magyarországon. Az anyák 2017-ben az első gyermeküket átlagosan 28,6 évesen vállalták, miközben ez 2011-ben 28,3 év volt. Az összes gyermek vállalásának átlagos kora 30,3 év, ami szintén alig nőtt 2011 óta.

Mivel kevesebb szülőképes korú nő jóval több gyermeknek adott életet, a magyar termékenységi ráta tavaly két évtizedes csúcsra nőtt. Ám európai összehasonlításban még mindig nem éri el az uniós átlagot, és a népesség újratermelődéséhez szükséges értéktől is messze van.

Ha az iskolai végzettség szerint nézzük a gyermekvállalás alakulását, kiderül, hogy a diplomás nők ugyan 4 százalékkal több gyermeket vállaltak 2016-ban, mint 2011-ben, a csoport létszáma jelentősen nőtt ebben az öt évben. Vagyis a felsőfokú végzettségű nők gyermekvállalási kedve összességében még csökkent is ez alatt az öt év alatt.

Ezzel szemben a többi végzettségi csoportban emelkedett a gyermekvállalási kedv. Minél alacsonyabb az adott csoport végzettsége, annál nagyobb a növekedés a korspecifikus termékenységi arányszámokban.

A tanulmányban a gyermekszám szerinti átrendeződést is megvizsgálták. Ebből egyrészt kiderült, hogy egyértelműen nő a gyermektelenség: az ezredforduló óta 8 százalékról 16 százalékra emelkedett a gyermek nélküli nők aránya. Másrészt a kétgyermekesek aránya is szembetűnően csökkent, az ezredforduló óta 78 százalékról 67 százalékra csökkent azok aránya, akik az első után második gyermeket is vállalnak. Ebből az is következik, hogy növekszik az egy gyermek után megállók aránya.

Ezzel szemben nagyobb eséllyel válnak nagycsaládossá a kétgyermekesek, mint korábban: az ezredfordulón 27 százalék, 2016-ban pedig már 35 százalék volt azoknak a nőknek az aránya, akik a második után harmadik gyermeket is vállalnak. Ezt alátámasztják a szerzők más elemzései is, amelyek kimutatták, hogy a családi adókedvezmény a felsőfokú végzettségű kétgyermekesek körében növelte meg a harmadik gyermek vállalásának esélyét.