• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Dietetikus képzés: 100 éve indult Magyarországon

Lapszemle 2022.07.06 Forrás: Egészségkalauz
Dietetikus képzés: 100 éve indult Magyarországon

Olyan szakembert kívántak képezni, aki összekötő szerepet tud betölteni a beteg, az orvos és a konyha között.

Az országban 1922-ben kezdték meg a diétásnénék képzését, akik közvetítettek a beteg, a konyha és az orvos között - írja az egészségkalauz.hu.

Magyarországon éppen száz éve, 1922-ben kezdődött meg a diétásnénék oktatása Soós Aladár professzor (1890-1967) vezetésével a Pázmány Péter Egyetem Orvostudományi Karán. Addig az orvosi munkához segítséget nyújtó „diétásnéne” fogalma csak az Egyesült Államokban volt ismeretes, ott diétásnővérként. Soós Aladár ugyan mentora, Korányi Sándor tanácsára kezdett foglalkozni a dietetikával, azonban az már mindenképpen az ő érdeme, hogy nem csupán felismerte a diétás kezelés fontosságát, de tett is azért, hogy ennek műveléséhez megfelelően képzett szakember álljon rendelkezésre. Olyan, aki szakmai ismereteinek birtokában összekötő szerepet tud betölteni a beteg, az orvos és a konyha között.

Soós Aladár professzor munkásságának eredménye az élelmezésvezetői és a diétásnéne képzés megalapítása, megszervezése Magyarországon. A hazai, és később nemzetközileg is elismert képzés, belépésként négy polgárit (később érettségit) és bizonyos szintű nyelvtudást írt elő, de figyelembe vették a rátermettséget, a gazdálkodási érzéket és a konyhatechnológiai felkészültséget is.

Az iskola szellemiségét meghatározta, hogy Soós professzor felismerte az individuális betegellátás jelentőségét, azaz az ételeknek a betegség és a beteg igényei szerinti választás fontosságát. Abból indult ki, hogy a kórházban ápolt beteg, aki elkerült az otthoni környezetből, mindenképp szenved, s ezt a rossz közérzetet, az egyéni kívánságokat is figyelembe vevő élelmezéssel enyhíteni lehet. Így a diéta gyógyító hatása mellett a pszichés tényezők figyelembevételével is hathatósan lehet segíteni a paciensek gyógyulását. Ezért a diétásnénék fő feladatának tartotta, hogy a betegek részére olyan diétás ellátásról gondoskodjanak, amely egyénre szabottan biztosítja gyógyulásukat. Fontosnak érezte azt is, hogy a diétásnénék a betegágynál a betegekkel a személyes kapcsolattartás során egészségnevelő tevékenységet is folytassanak. 

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink