• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

DNS-tesztek: nem árt az óvatosság

Lapszemle 2019.04.06 Forrás: magyarnemzet.hu
DNS-tesztek: nem árt az óvatosság

A világon keletkező, genetikával kapcsolatos adatmennyiség másfél évente megkétszereződik

Egyelőre beláthatatlan, mi mindenre lehet majd felhasználni a világ DNS-bankjaiban tárolt személyes információkat. A jelenlegi tudásunk szerint óriási szerepük lehet a betegségek felismerésében és gyógyításában, valamint a bűnüldözésben, de mivel ezek érzékeny adatok, és sok esetben bárki hozzájuk férhet, nem zárható ki, hogy akár vissza is élhetnek velük — nyilatkozta a magyarnemzet.hu-nak a téma egyik leg­ismertebb magyar szakértője. Falus András bio­lógus professzor szerint azonban nem csak ezért ajánlott kellő óvatossággal kezelni a ma oly népszerű genetikai teszteket.

„Lepje meg magát! Derítse ki etnikai származását, és találjon új hozzátartozókat egyszerű DNS-tesztünkkel.” Sokan találkozhatnak manapság a világhálón az egyik amerikai cég, a My­Heritage hirdetésével, amelyből az is kiderül, hogy mindezért az április 10-ig tartó „szezon előtti húsvéti DNS-akcióban” potom 59 dollárt (kevesebb mint 17 ezer forintot) kell csak fizetnünk. Csupán annyi a dolgunk, hogy regisztrálunk az oldalukon, kiküldenek egy kis egységcsomagot, amiben minden benne van, amire a mintavételhez szükségünk van, és miután a mintát elküldtük a felcímkézett válaszborítékban, négy hét múlva már meg is érkezik az eredmény.

A cég azzal büszkélkedik, hogy már 103 millió felhasználója van, de rajtuk kívül világszerte sok és egyre több vállalkozás lát fantáziát és pénzt az emberi kíváncsiság ezen megnyilvánulásában. De hogy valójában hasznunkra vannak-e az ilyen és hasonló, könnyen hozzáférhető DNS-tesztek, arról a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének professzorát, korábbi igazgatóját kérdeztük.

Falus András biológus azt mondja: a világon keletkező, genetikával kapcsolatos adatmennyiség másfél évente megkétszereződik, ezzel párhuzamosan ezeknek az információknak az ára 18 havonta megfeleződik. Szerinte már egy évtized sem kell hozzá, és mindannyian akár egy csipkártyán magunknál hordhatjuk majd a saját genetikai adatainkat.

További részletek a weboldalon.

DNS