• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Dr. Ternák Gábor: Ez már egy másik járvány

Lapszemle 2021.04.06 Forrás: PestiSrácok.hu
Dr. Ternák Gábor: Ez már egy másik járvány

Olyan gyógyszer vagy oltás, aminek egyáltalán soha, semmilyen mellékhatása nincs, annak főhatása sincs.

Dr. Ternák Gábor professzort, egyetemi tanárt, volt országos infektológus szakfőorvost, a trópusi betegségek szakértőjét már többször kérdeztük arról, hogy miként látja a járvány eddigi lefolyását és annak lehetséges kimeneteleit. A vírus visszatért és meg is változott, sok minden más, mint tavaly tavasszal és ősszel volt. A brit mutáns hevesebb megbetegedéseket okoz, jobban és gyorsabban is fertőz. De most már vannak vakcinák és van remény, hogy elmúlhat a járvány. Dr. Ternák Gábor jelenleg is dolgozik egy Covid-osztályon, közvetlen tapasztalatokkal rendelkezik a járványról és a betegekért vívott küzdelemről, írja a pestisrácok.hu.

Mit kell tudnunk a brit mutánsról, amelyik most nálunk a járványt okozza, miben más, mennyivel jobban fertőz?

A brit mutánsról azt tudjuk, hogy már 70 országban, köztük Ausztráliában is megtalálták, erősebben kapcsolódik az emberi sejtekhez, gyorsabban szaporodik, terjed, és súlyosabb megbetegedést okoz. Általánosságban elmondható, hogy a légzési elégtelenség elhúzódó, lassú a gyógyulás, és nem ritka, hogy a látszólag jó állapotú betegek tünetei hirtelen súlyosbodnak, de jelentős egyéni eltérések vannak. Az ápolási feladatok ellátása, a speciális izolációs követelmények miatt sokkal nehezebb. Aki ilyen beszámolókat látott a tévében, megfigyelhette, hogy az ápoló személyzet (de a kisegítő személyzet is) folyamatosan védő öltözetben dolgozik, amit 3 óra viselés után le kell vetni és pihenni kell. Az ilyen betegek fizikális vizsgálata is nehezebb, a komoly fizikai munkán kívül, amit többek között a gyakran magatehetetlen betegek forgatása, ellátása vagy az oxigénpalackok cseréje okoz. Bár „katasztrófaturistákat” a Covid-osztályok nem fogadhatnak, de a betegséget lebecsülőket szerintem elég lenne egynapos önkéntes munkára bocsátani egy covidos kórterembe, biztosan megváltozna a véleményük.

Mennyi a brit mutáns lappangási ideje? A fertőződés után mikor kezd el fertőzni és meddig fertőz?

A lappangási ideje kb. annyi, mint az eredeti vírusnak (2–14 nap), elvileg addig fertőzhet, amíg a vírus jelen van, ami sajnos több hétig is eltart, de azt figyelték meg, hogy a gyógyult beteg már gyakorlatilag nem fertőz, mert a jelen levő vírus csak alacsony szinten mutatható ki.

Milyen gyakori, hogy valaki egymás után többször is megfertőződik a vírussal?

Ez a jelenség ritkán fordul el, de azt tudni kell, hogy maga a betegség sokáig eltart és átmeneti javulás után a tünetek ismét súlyosbodhatnak.

Mennyire lehetünk benne biztosak, hogy a mutánsok ellen is védenek a vakcinák?

Az oltások a vírus többféle fehérjéje ellen „termeltetnek” ellenanyagot az emberi szervezettel, ezért ha a vírusban van valamilyen változás, így is marad még számos lehetőség, hogy az oltás megvédjen a mutánsok ellen is. A tudósok folyamatosan nyomon követik annak a lehetőségét, hogy felbukkan-e egy nagyon megváltozott vírusfajta, ami ellen a jelenlegi oltások már nem elég hatékonyak. Ezeket időben észre lehet venni és a megfelelő módosításokat el lehet végezni az alkalmazott vakcinákon.

Ön folyamatosan dolgozik a betegellátásban, milyen tapasztalatokat szerzett a korábbi és a brit mutáns által okozott megbetegedéssel kapcsolatban?

A jelenlegi brit variáns súlyosabb megbetegedést okoz, ahogyan ezt a híradásokban is hallhattuk, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztályt érinti, akik csaknem mindig kétoldali tüdőgyulladással érkeznek. Korábban a betegek túlnyomó többségének „csak” egyoldali tüdőgyulladása volt, jelenleg felvételkor már majdnem mindenki kétoldali tüdőgyulladással kerül be.

...

Tejednek pletykák arról, hogy megbetegszenek és súlyos állapotba is kerülnek, esetleg meg is halnak emberek az oltás utáni napokban, hetekben. Ezekben az esetekben egyértelműen kizárható, hogy nem oltási szövődményről van szó, hanem arról, hogy még nem alakult ki a védettség?

Minden oltás esetében van olyan helyzet, amikor a beoltott személy ún. „nonreaktív”, ezért a védettséget biztosító ellenanyagok nem jelennek meg és a beteg ki van téve a fertőzésnek az oltás ellenére is. Ha felmerül akár csak a gyanúja annak, hogy egy oltásnak komoly mellékhatásai lehetnek, azt a gyártók azonnal kivizsgáltatják. Természetesen minden oltásnak és gyógyszernek is lehetnek mellékhatásai, amit a gyártó minden esetben közöl a felhasználóval. Olyan gyógyszer vagy oltás, aminek egyáltalán soha, semmilyen mellékhatása nincs, annak főhatása sincs.

A teljes interjú a portálon olvasható.

Fotó: MTI/Rosta Tibor