Drágulás, orvoshiány, hosszú várólista

Áremelkedést hozhat a magánegészségügyben az egészségügyi dolgozók másodállásának eddiginél szigorúbb szabályozása. Sok állami ellátásban dolgozó, tapasztalt orvos fordíthat hátat a közkórházaknak. A kérdés leginkább az, hogy a magánellátás kész-e helyettesíteni az államit, írja a hvg.hu. 

„Az egészségügyre ráfér a reform” – mondja a hvg.hu-nak Leitner György, a tizenkét magán egészségügyi szolgáltatót tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki szerint a nemrégiben elfogadott, az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény önmagában előremutató, de nem elég. A hálapénz kivezetését és az orvosi bérek emelését jónak tartja, az állami és a magánellátás merev szétválasztásától azonban óv.

Törvény mondja ki, hogy 2021. január 1-től 

több lépcsőben nő az orvosok bére,

büntethető lesz a hálapénz adása és kapása,

az egészségügyi dolgozók kirendelésével oldanák meg, hogy mindig legyen kellő számú orvos és ápoló ott, ahol arra szükség van,

egy orvos ugyanazon betegség miatt nem láthatja el ugyanazt a beteget az állami és a magánellátásban, kivétel elsősorban a szülész-nőgyógyászati ellátás,

és egy orvos nem tarthat fenn magánpraxist az állami kórházban, rendelőintézetben.

A jogszabály nem tiltja, hogy egy orvos magánpraxist vigyen, mindenesetre ahhoz engedélyt kell kérni „a kormány által kijelölt szervtől”.

Az állami és a magánegészségügyet szétválasztó új rendszerben rengeteg a kérdőjel és a vitatott pont, a Magyar Orvosi Kamara első reakciója is a tiltakozás volt. A kormány célja az, hogy a beteg kipihentebb orvossal találkozzon, csak győzze kivárni. Ma ugyanis egy szakorvos átlagosan 3-4-5 helyen is dolgozik, „kizsigereli magát, ami nem jó” – véli Leitner György. Mégis úgy látja, a két szektor mesterséges szétválasztása és szembeállítása mindkettő kárára lesz, mivel nincs két szektorra elegendő orvos ma Magyarországon.